Magyar, 2001
48 fekete-fehér képet tartalmazó fotómelléklettel.
Példányszám:
500
Cs. Simon István vajdasági magyar költő, szociográfus, újságíró Előszó: ,,Dezsavű-szerű élmény Szándékosan írtam címként a francia kifejezés magyar olvasatát, mert - úgy érzem - csak így tudom kifejezni azt az érzést, ami Cs. Simon István itt található írásai kapcsán bennem felerősödött. Mintha már olvastam, hallottam, láttam, átéltem volna egyszer... Emellett azt is le kell jegyeznem, hogy olvasás közben eszembe jutott az a pillanat, amikor életemben először úgy hallgattam egy több tételes komolyzenei szerzeményt, hogy közben figyeltem az egész szerkezetére. Az egyszerű dallam(ok) sorozatos ismétlődésire, az át- és feldolgozott, más-más kísérettel ellátott, hangszerelt motívumok felfedezésére. Nagy fába vágná a fejszéjét az, aki műfajilag szeretné behatárolni Cs. Simon István itt található műveit. Képtelenség ezeket a rövid lélegzetű, karcolatszerű írásokat elhelyezni az irodalom műfaj-sablonjaiban, mert szinte mindegyikben megleli az ember az IN MEMÓRIÁM ,,kellékei’-t . Gyászjelentéseket és megemlékezéseket olvashatunk ki az ismétlődő gondolatokból, egy letűnt - s talán a jelenleginél jobb - világról, amelynek fájdalmas elvesztése végigkíséri sorsunkat. Igen, mindannyiunkét (nemcsak az íróét), mert az egész Tisza mente tanyavilága - legyen az Észak-Bánátban vagy Észak-Bácskában - az össz délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösség meghatározó értéke volt, minden egyes pozitívumával és hiányosságával vagy visszásságával. Ahogyan sorsmeghatározó volt az író számára Terján, a szülőfalu elvesztése (s ha szigorúak akarunk lenni, akár azt is gondolhatjuk, írhatjuk, mondhatjuk: szándékos, erőszakos eltüntettetése), akár mindnyájan megtalálhatjuk saját ,,Terján’-unkat a hármashatár jelenleg magárahagyatott szögletében, az Orompart valamikori tanyákra utaló magányos vagy csoportos fáinál, a homokvidék szélén található Ostorka-maradéknál... Múltbanéző, Falunézőben, Tájkép - enyészettel, Sorssoroló és Tengődök; ezek a fejezetcímek. Miután végigolvassa bárki, azt mondjatja: esetleges a besorolás, ő másképpen végezte volna azt el. Talán ez is a célja a szerzőnek, hogy önmagunkban rakjunk rendet, önmagunkban végezzük el az emlékeink (legyenek azok örömteliek vagy fájdalmasak) besorolását, rendszerezését; mert csakis így tudunk szembenézni a múltunkkal, de egyben a jelenünkkel is.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.