Magyar, 1989
Tagadhatja-e bárki is, hogy magyar honban mostanában divatba jött a mélyhűtő?! Aki egy kicsit is ad magára, s büszke szeretne lenni háztartására, az innen-onnan, (de leginkább onnan, vagyis külföldről) beszerez magának egy ilyen korszerű masinát. De tudja-e mindenki okosan, célszerűen, gazdaságosan használni? Erről bizony megoszlanak a vélemények. Önmagáról mindenki úgy véli: ő aztán tudja, mit és hogyan tartson a mélyhűtőben. Ám csaknem mindenki tud mondani olyan esetet, amikor „megállt az esze”, hogy egyik-másik ismerőse milyen gazdaságtalanul használja és milyen bután tömi meg mélyhűtőjét. Bizonytalan és eltérő válaszokat kaphatunk, ha arról faggatjuk háziasszony ismerőseinket: lefagyasztható-e újra a gyorsfagyasztóból kivett és felolvasztott (korábban megfőzött) étel? Visszatehetők-e a mélyhűtőbe az onnan kivett és felolvasztás után megmaradt húsok? Miképpen olvasszuk fel az ízek és küllem megőrzésére törekedve az egyes gyümölcsöket? Találkozhatunk olyan hírekkel is, hogy valaki gyorsfagyasztott étel elfogyasztása után emésztési zavarokra, gyomorfájásra panaszkodott. Jogos lehetett-e a panasza, ártalmas lehet-e, s ha igen mikor, milyen hosszú tárolás, milyen felhasználás esetén a mélyhűtött élelmiszer? A mélyhűtők használatának hívei megmosolyogják a fent idézett tudatlanokat, de ők vajon tudnak-e mindent szeretett „jégkamrájukról” azon kívül, hogy: a mélyhűtőláda és a fagyasztószekrény kényelem, öröm és nyereség, hiszen elősegíti az egészséges táplálkozást és a takarékoskodást pénzzel és idővel?! ez a vélemény ugyanis csak akkor igaz és helytálló, ha mindent tudunk a mélyhűtőláda és a gyorsfagyasztó tulajdonságairól, a gyorsfagyasztásról, a tárolás, felhasználás módszereiről. Meg lehet ezt tanulni? Lehet, de elegendő hozzá egy használható kézikönyv is. Ezt veheti most kézbe Ön, kedves Olvasó. Tanácsadója, e könyv szerzője, olyan ember, aki nemcsak tudja, amit leírt, de akár vizsgáztathat is belőle, mivel több mint tucatnyi táplálkozással foglalkozó szakkönyv szerzője és a konyhatechnika kiváló ismerője.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
