Ha lelki vezért kellene választanom. .. Zorbászt választanám. Mert benne megvolt mindaz, ami egy tollforgató embert megmenthet: sastekintet, amely a magasból nyílegyenesen csap le zsákmányára; a minden reggel megújuló teremtő tisztaság; szakadadanul újnak látni mindent, olyan örök, mindennapi dolgoknak adni szűziséget, mint a levegő, a tenger, a tűz, a nő és a kenyér; a kéz biztonsága, a szív frissesége, az önnön lelkét kigúnyoló bátorság. . . s végül a tiszta, vad nevetés - mély forrású, mélyebb az emberi szívnél amely Zorbász öreg testéből szabadító erőként fakadt fel a legválságosabb pillanatokban, felfakadt, és el tudott söpörni, s el is söpört minden gátat -erkölcsöt, vallást, hazát amellyel a szegény gyáva ember bástyázta körül magát, hogy biztonságban tengethesse nyomorúságos kis életét.
Szilárd kompozició, asszociatív gondolati morfémák, anekdoták alkalmazása regénystílusának jellemzői. Zorbász, a görög is az ideális emberi magatartást kutatja az önéletrajzi ihletésű krétai történet keretében. Igazi cselekménye nincs, ami van, csak keretül szolgál ahhoz, hogy megismerjük a címadó hős életútját, egyéniségét. Epizódok - lignitbánya feltárása, egy öreg kokott szerelme, papok szélhámossága, a falu babonából eredő kollektív gyilkossága -, beszélgetések sora.
Zorbászon kívül még két szereplője van a regénynek. Az író, a történet elbeszélője és barátja, aki végig személytelen marad. Mindhárman egy-egy embertípus képviselői, a maguk módján kutatják az élet nagy kérdéseire a választ. Az író Zorbász felfogását igenli. ő a természetes, független, szabad emberi élet megtestesítője. Teljesen gátlástalan, semmilyen hatallmat nem ismer, nem tisztel. Örök csavargó, vakmerő, gúnyt űz még a halálból is. Kiábrándult, ezért szereti az élvezeteket, de kimerültségig bírja a munkát. Alakja igen vonzó, szimpatikus, ösztönei csalhatatlanok, érzései tiszták, egyszerűek. A való élethez gyámoltalan, hűvös intellektusú, elvont ideálokat kergető író és Zorbász, a mindig reális, a szertelen, rusztikus nyersességű csupaszív világcsavargó vitáiban és közös kalandjaiban az ifjúkori problematika (test-lélek dualizmusa) új színben jelenik meg, és Zorbász alakja az el nem idegenedett ember példaképszerűségét mutatja. A regényben 65 évesen jelenik meg, s a történet haláláig tart. Komoly fejtegetései mellett is könnyed, olvasmányos az írás.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
