Magyar, 1984
Prodato!Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva.
Józsa György (Zilah, 1914. ápr. 2. – Bp., 1984. nov. 7.): tanító, műszerész, méhész. 1934-ben Nagykőrösön szerezte tanítói oklevelét. 1934–1936 között alkalmi munkákból élt. A II. világháború után részt vett több rádióállomás tervezésében és építésében. A méhészkedéssel 1961-től foglalkozott. Fokozatosan fejlesztette fel méhészetét 60 méhcsaládig. A nagyboconádi kaptárrendszer híve volt, s ezen belül az egy anyával való méhészkedést terjesztette, 18-20 keretes fekvő kaptárakban. Méheit telelésre lakása mellett tartotta, de tavasztól őszig rendszeresen vándorolt. Különös figyelemmel kísérte az időjárás és az akác mézelése közötti összefüggéseket. Megfigyeléseiről nagy összefoglaló szakcikkekben számolt be a Méhészet c. folyóiratban. A kora tavaszi melegvizes itatás propagálója és terjesztője volt. Mint elektromos szakember gyakorlatias, melegítős itatót konstruált. Kaptárait, eszközeit saját kis műhelyében maga készítette. Cikkei jelentek meg a m. és a jugoszláv méhészeti folyóiratokban. – F. m. Viaszváros (Bp., 1984).
Tartalom
Bevezetés 7
Egy nap a méhek között 9
A felderítők 20
A méhek beszéde 31
A méhek érzékszervei 36
A munkamegosztás 40
Kapcsolat a külvilággal 55
A viaszváros építése 65
Új család alapítása 76
Éneklő és síró méhek 83
A herék bálja és a nász 86
Méztolvajok, mézrablók 92
Télen a kaptárban 99
Amit a méhektől kapunk 104
Az ember és a méh 120
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.