Magyar, 1979
Ez a könyv elsősorban szülőknek és pedagógusoknak szól. Nem öleli fel a pszichoszexuális fejlődés egész folyamatát, és nem foglalkozik módszertani rendszerességgel sem a téma valamennyi kérdésével, sem a fejlődő fiatalok társadalmi érettségének valamennyi fokozatával. Ezt már megtették a nálam erre hivatottabbak különböző szakkönyvekben és népszerű felvilágosító kiadványokban. Egyik célom az volt, hogy közreadjam azokat az információkat, amelyeket a rendelkezésemre álló módszerekkel kis munkacsoportommal szereztem. Úgy vélem, hogy miután a számszerű információk más szerzők adataival többször is összevetve kerülnek az olvasó elé, viszonylag reális képet adhat a hetvenes évek magyar fiataljairól, illetve azok szexuális magatartásáról, szokásairól, nézeteiről. Bár a szülők többsége úgy tartja, hoy az ő gyermeke egészen más, mint a többi, s bizonyára e lapok olvasása során képzeletében a számára legkedvezőbb csoportba helyezi saját gyermekét, szembe kell néznie felelősségével. Természetesen az emberek nem egyformák, s így a tinédzserek sem. Az egyik fiatal megfontoltabb, a másik kevésbé az. Az egyik többet olvas, így többet is tud, mint a másik. Vannak hevesebb vérmérsékletűek, és vannak higgadtabbak. De valamennyien itt élnek, ebben a társadalmi környezetben, hatással vannak egymásra, figyelik, ellesik, utánozzák egymás szokásait. A kép, amelyet a fiatalok vizsgálata nyújt, rendkívül színes és gazdag. Az egészből azonban csupán egy-egy mozzanatot, jelenséget mutatok be. Korántsem mindent és nem a teljeset. Annyit mégis remélhetünk, hogy sokan belátják: az iskolai szexuális felvilágosítás és a házasságra, a családi életre való felkészítés most már valóban indokolt. 1973. október 18-án a magyar kormány határozatot hozott a népesedéspolitikai feladatokról. Remélhetjük, hogy a szülők megértik ezt, és segítségére lesznek a pedagógusoknak. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy a tinédzserek, akikről elsősorban szó van ebben a könyvben, ugyancsak elolvassák.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
