Magyar, 1965
Prodato!Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált. Szabásmintákat tartalmaz.
Amikor Zsuzsa hároméves lett, beíratták az óvodába. Kapott egy babát, akit elnevezett Julinak, és első percétől kezdve nagyon szeretett. Együtt keltek, együtt feküdtek, mindig együtt voltak, csak az óvodában nem. Ide ugyanis nem engedtek be kültagot. Az óvó nénik szerint itt éppen elég bennlakó baba várta a gyerekeket. De az estéket és a vasárnapokat mindig együtt töltötte Zsuzsa és Juli. Még kirándulni, szánkázni is együtt jártak. Így eshetett, hogy egy év sem telt bele, Juli megrokkant: megsápadt, lógott a keze, a lába és a haja is hullott. – Szerencse, hogy nem törékeny – mondta Zsuzsa, valahányszor a baba hibái kerültek szóba, és még forróbban ölelte magához kedvencét. Egy reggel Zsuzsa arra ébredt, hogy Juli eltűnt. Hiába talált helyette másik két babát – egy valóságos ikerpárt – a babaágyacskában, nagyon szomorú lett. Csak akkor vigasztalódott meg, amikor édesanya megmondta: Juli kórházban van, és csak akkor jön haza, ha tökéletesen meggyógyult. Végre ez a nap is elérkezett! Juli hazajött a babaklinikáról. Szép volt, feszesen állt a keze-lába. És a haja! A haja szebb volt, mint új korában. (El is határozta Zsuzsa, hogy ezentúl óvatosabban fésüli, és nem tanítja többé víz alatt úszni.) Ettől kezdve három babával játszott. Hárman ültek és figyelték, amikor már iskolás volt, s az írás-olvasást tanulta. Hiába mosolyogtak rajta a házbeli gyerekek, hiába csóválta a fejét nagynénije. Zsuzsa nem szégyellte, hogy szeret babázni, és édesanya is biztatta.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.