Magyar, 2002
Életjel Könyvek 97.
Példányszám:
300
"Jelentős és nagyarányú Dér Zoltán szövegfeltáró tevékenysége" - írja a szerzőről Bori Imre a Jugoszláviai magyar irodalom rövid története című összegező művében.
A Romlás és boldogság könyv alcíme utal arra, hogy a szerző ebben a munkájában is dokumentumokat közöl, ezzel eddigi szövegfeltáró tevékenységét gazdagítja, teszi teljesebbé, s számunkra jóval többet jelent "adalékoknál és dokumentumoknál".
A most kötetbe rendezett tanulmányok, írói pályaképek, levelezések többsége lapokban és folyóiratokban jelent meg eddig, közkinccsé vajdasági magyar irodalmunkban jobban eligazodni kívánó igényes olvasó számára hasznos útmutatóul, titokfejtő olvasmánnyá azonban igazán csak így, egymás mellé sorakoztatva válhatnak.
Az irodalmunk és íróink titkait fürkészők számára megkülönböztetett érdeklődésre tarthat számon a nagy lélegzetű Adalékok Csáth Géza életrajzához című írás, amelyben az irodalmi lexikonokban is pontatlanul szereplő életrajzi adatok mellett igazi irodalomtörténeti csemegéket, Csáth Géza családfáját meg a Brenner és a Kosztolányi család rokonsági táblázatát is közreadja a szerző, nemkülönben a Dettre János életéről és munkásságáról szóló ismeretlen részletekre is rávilágító alapos összefoglalót Dér Zoltán úgy írja meg jeles "kezdeményező"-nk pályaképét, hogy irodalmunk történetének összefüggéseire, súlypontjaira is figyel közben.
Megkülönböztetett olvasói érdeklődésre tarthat számot Lányi Sarolta és Csáth Géza levelezése is vagy az az ismeretlen Babits-levél, amelyet a nagy költő Csáth Gézához írt, de ugyanez mondható el irodalmunk megalapozójának, szenteleky Kornélnak az ismeretlen leveleiről is. Ezek dokumentumértéke - ahogy erre a közreadó is rávilágít - nem annyira a Babitsról, Csáth Gézáról és Szentelekyről közölt információkban rejlik, inkább abban, amit irodalmi életről, történetről, kisebbségi léthelyzetünkről elmondanak.
A kötet írásai tovább gazdagítják és színesítik Dér Zoltán eddig is jelentős irodalmi titokfejtői tevékenységét, s ezáltal a jugoszláviai magyar irodalomtörténet-írás egészét is.
Dudás Károly
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
