Magyar, 1997
Életjel könyvek:
72.
Megjelent 300 példányban.
Milkó Izidor (1855-1932) író, újságíró. Zsidó értelmiségi családból származott, ő maga is évtizedeken át a szabadkai zsidó hitközség elnöke volt. Emellett kiemelkedő szerepet játszott Szabadka közéletében egyebek között mint árvaszéki ülnök, a Szabad Lyceum Egyesület elnöke, a kereskedelmi és tanonciskola igazgatója. Sokat utazott, és útjai során minden alkalmat felhasznált arra, hogy értékes könyveket vásárolva gyarapítsa könyvtárát.
Magyar László, a Szabadkai Történelmi Levéltár levéltárosa, a szabadkai helytörténetírás egyik legkiválóbb művelője, aki immár negyedszázada különféle lapokban jelenteti meg levéltári kutatásainak eredményeit, ebben a kötetben, mint ahogyan az az alcímből is kiderül, a levéltári forrásanyagon keresztül mutatja be a város jeles íróját és híres, 12 000 kötetes könyvtárának sorsát. Azzal a céllal kutatta fel munkahelyén az iratokat, hogy minél teljesebb képet kapjunk Milkó Izidorról: jog-, illetve közigazgatás- és művelődéstörténeti vonatkozásban is kiegészítsük vele, nem utolsósorban Szabadkával kapcsolatos eddig ismereteinket. A közölt iratok legnagyobb része azonban az iró könyvtáráról és annak sorsáról szól. Ezek felkutatása azért volt fontos, mert a szabadkai Városi Könyvtár állományának gerincét, legjelentősebb példányait éppen a Milkó-féle könyvtár ritkaságait képezik, amelyeket tulajdonosa nagy hozzáértéssel gyűjtött össze. Hogy milyen ritkaságok voltak századunk elején birtokában, látható a közölt dokumentumokból és szakértői jelentésekből. Ezek azonban csak nagy nehézségekkel, a városi hatóság bürokratikus viszonyulása és az 1918-as változások nyomán keletkezett nehézségek miatt sok-sok év elmúltával kerülhettek a Városi Könyvtár birtokába.
Magyar László munkája forráskiadvány, tehát abban a kategóriába tartozik, amelynek térségünkben mind nagyobb jelentősége van és lesz, mivel levéltáraink iratanyaga a háborús katasztrófák, a rendszerváltozások, az ideológiai szemléletmód és a nemtörődömség következtében mindinkább ki van téve a megsemmisítésnek, a pusztulásnak. A gyűjtemény értékes adalékokat szolgál nem csupán városunk, hanem vidékünk művelődéstörténetének alaposabb tanulmányozásához.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
