Magyar, 1979
Rezervisano!Életjel könyvek 18
Az Életjel szerkesztősége – Csépé Imre és Laták István posztumusz kötetei után – ez alkalommal az 1913-ban Moholon született és tíz évvel ezelőtt, 1969-ben Szegeden elhunyt Muhi János helytörténeti írásaiból jelentetett meg válogatást.
Fiatalon kezdett publikálni. A zombori Új Hírek szerkesztőségében dolgozott. Részt vett a Jugoszláviai Magyar Újság Városok és községek c. pályázatán. Ennek eredményeként 1933-ban a Jugoszláviai Magyar Könyvtár Városok… falvak … c. kétkötetes gyűjteményébe felvették az Adáról, Moholról és Péterrévéről szóló cikkeit. Irt a Moholi Nagyvölgyről, Gunarasról és más bácskai helységekről. Meghívták a vajdasági írók 1936-ban Törökkanizsán megtartott találkozójára. 1938-ban a Kisebbségi Könyvtár – az új jugoszláv szövetkezeti törvény magyar fordításával együtt – kiadta A jugoszláviai magyarság gazdasági megszervezése c. értekezését, a Kalangya pedig néhány évvel később Zombor története c. monográfiáját.
A világháború után tisztviselő volt a gunarasi tanyavilágban, Zomborban és Szabadkán, majd ismét visszatért az újságíráshoz. A Magyar Szó szabadkai munkatársaként dolgozott haláláig. Riportjait, tárcáit, karcolatait egyaránt közölték a magyar és más nyelvű lapok, sugározta a Szabadkai, Újvidéki és Belgrádi Rádió. Egy szarajevói könyvkiadó vállalat az ő fordításában jelentette meg Karinthy Ferenc Budapesti tavasz c. regényét.
Muhi János a táj szerelmese volt. Értékes helyzetrajzokat adott a Tiszáról, Palicsról, a Ludasi-tóról, a Kőrös patakról, ennek a vidéknek városairól, falvairól, madárvilágáról, az itt élő emberekről. A szülőföld fogalma, szeretete eleven valósággá vált a Mesélő múlt c. sorozatában. Ezek közül gyűjtötte össze a legjobbakat Urbán János. Valamennyi érdekes, hasznos olvasmány fiatalnak, idősnek egyaránt.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.