Magyar, 1981
A mű eredeti címe:
DIERETTUNG
Fordította:
Csikósné Beck Erzsébet
Sújtólégrobbanás történt a Montan Művek egyik bányájában. Hét betemetett bányász várja immár hat nap óta – egyre fogyó reménnyel – hogy mikor töri meg az őrjítő csendet a mentőosztag fúrógépének zúgása.
Ezzel a drámai jelenettel indul a regény. A regény cselekménye1929-ben, a nagy gazdasági világválság első évében kezdődik, és 1933-ban Hitler hatalomra jutásának évében ér véget, s a főszereplők, a hét szerencsétlenül járt bányász személyes sorsán túlmutatva azt ábrázolja benne, hogyan élte át egy kis bányászközösség, – valójában az egész német munkásosztály – a válság, a tömeges munkanélküliség lélekölő hónapjait, éveit, a nyomor és a kiszolgáltatottság megaláztatásait. Mert ezt a keserves utat járva egyre többen és többen estek bele a náci demagógia csapdájába, s kevesen maradtak, akik megtudták őrizni tisztánlátásukat. De voltak ilyenek is, ez a könyv éppen az ő belső vívódásukat, családi meghasonlásokkal nehezített útjukat kíséri végig a felszabadító felismerésig, s ezzel emberségünk megmentéséig: hogy igenis fel lehet és fel kell venni a harcot a hitleri diktatúrával szemben.
Anna Seghers írja regényéről: „Szereplői a válság korának emberei, szenvedéseik a válság korának a szenvedései, szerelmeik válság korabeli szerelmek.” S bár ez igaz, mégis hozzátehetjük, hogy ha ezek az emberek – szenvedéseikkel és szerelmeikkel – egyúttal a mi meghitt ismerőseinké is válnak, akkor ez Seghers írói művészetének köszönhető, amely a nagy francia és orosz realisták iskoláján át jutott el a kiteljesedésig, az üldözöttek, elnyomottak valósághű ábrázolásáig.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
