Magyar, 1986
Prodato!Az 1820-ban Pesten kiadott könyv hasonmás kiadása.
Kihajtható melléklettel.
Harmintz esztendeje szintén, a’ mikor a’ Házi-Gazdasszony elkészítését megigértem. Sok idő! úgy hogy az egészen megöregedett addig, míg kitanúlt. E’ nem tsuda: mert egy jó Gazdasszonytól sokat kivánnak a’ Férjek. Én itt magamat értem, és nekem kellett olly hoszszú időt a’ tanulásban eltöltenem, hogy a’ kezdőknek tétovázás nélkűl megmondhassam: Ezt tedd, ’s így csináld. A’ sok tudakozódás, a’ sok probatétel, és hibás útmutatások, a’ kedvetlen megcsalattatáson felűl minden melleslegvaló időmet megemésztették.
De mind ezt nem sajnálom, ha fáradozásimat a’ Magyar Asszonyságok, mint Anyák, vagy Házi-Gazdasszonyok jónak találják, és nekik Leányaik kitanítását e’ részben megkönnyítem.
A’ mi ezen Könyvben van, az meg van több Asszonyságok által ’s magam házánál többször próbálva, és nagy részben Magyar Asszonyságok fogásai. Az idetartozó Magyar Írókban pedig sem egész, sem szoros megválogatás; és Hazai fogás még-inkább nem találtatik.
Azok az Asszonyságok, a’ kik engem hol itt, hol ott, hol ebben, hol amabban útba vezettek és házi igazgatásaik által a’ Hazának, ez vagy amaz vidékében magokat mások előtt érdemesekké tették, rá fognak azon számos fogásokra esmérni, a’ mellyeket tőlők írtam le, és a’ mellyeket kérésemre megpróbáltak, sőt megis igazítottak.
E’ szerint az én Hazámbeli Asszonyságoknak is van mivel bűszkélkedni. Van nekik kirekesztőleg tulajdon, van köz, van olly fogások is, a’ mellyet más országbeli Asszonyságoktól tanúltak, rámára vontak, és meg is javítottak.
Ezt a’ hazai érdemet azok az Írók, a’ kik az én jégtörésem után a’ Magyar Szépnem gazdasszonyságán javításokat fognak tenni, soha el ne mozditsák szemek elől, igy meszszebb, fognak menni, és az Asszonyságok magok fogják őket azokba útasítani, a’ mellyek még elmaradtak, vagy nálam hijjánosan vannak feljegyezve.
Nagyváthy.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.