Magyar
Hungária Hirlapnyomda Rt. nyomása. Nyomatott a nyomdászat 500-ik évében.
Előszó
Egy-két évszám a szöveg elé s a diák eszményi irodalomtörténeti fejezetet olvas Balassáról, Mikesről, Gyöngyösiről, Aranyról, - iró vezeti be az irodalomba, otthonosan, házigazdaként. A "tananyag" varázslatosan megeleveníti: a szöveg-magyarázatban épp az a szépség bűvöl, ami a klasszikus szövegből vett szemelvényben; ez is, az is írói alkotás. Ilyenben ritkán van részünk, Kosztolányi e könyve ezt nyújtja.
Csak oszlopait sorakoztatja fel egy ilyen saját anyagból szabott, eszményi irodalmi bevezetőnek. Kosztolányi irodalomtörténet Írására sem készült. Klasszikusaink közül azok arcmását faragta ki, akikhez kedv és hála vonzotta. Így ez a könyv is vallomás. Az értő kettős okulást merít ebből a válogatásból: az ismertetésekből megismeri a magyarázó iró lelkületét és művészetét is. Az irodalomtörténész itt maga is belép az irodalomtörténetbe, a végén szinte szemünk előtt, a katedra mellől szobortalapzatra hág, az ábrázolta-nagyok sorába. Nekem külön élvezet volt képzeletben betölteni a közöket: magam elé idézni, milyennek ábrázolta volna Kosztolányi Berzsenyit, vagy Fazekast, azokat, akiket nem emlit. Nem volt nehéz dolgom. Az egymástól függetlenül irt tanulmányok egységes, határozott irodalmi ízlésről és észjárásról tanúskodnak.
Tartalom
Illyés Gyula: Előszó 5
Lenni, vagy nem lenni 9
Balassa Bálint 29
Pázmány Péter 49
Gyöngyösi István 63
Ador Péter 71
A kuruc költészetről 79
Mikes Kelemen 83
Gvadányi József 91
Bessenyei György 99
Virág Benedek 105
Kármán József 109
Csokonai Vitéz Mihály 117
Kazinczy Ferenc 123
Katona József 137
Cenki napló 141
Vörösmarty Mihály 147
Arany János 153
Petőfi Sándor 203
Madách Imre 227
Jókai Mór 239
Tóth Kálmán 245
Vajda János 251
Jegyzetek 255
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.