Magyar, 2005
A mű eredeti címe:
Jiří Kratochvil
Lehni, bestie!
Fordította:
V. Detre Zsuzsa
Eredeti megjelenés éve: 2002
A brünni születésű Jiří Kratochvil ma már világhírű földijével, Milan Kunderával egy időben, egy városban kezdte írói pályafutását, amely azonban hamarosan évtizedekre megszakadt. Hiszen Kratochvil 1968 és 1990 között egyáltalán nem publikálhatott. Ezalatt volt levéltáros, darukezelő, segédmunkás, éjjeliőr, telefonkezelő, fűtő – talán még Bohumil Hrabalnál is több foglalkozást űzött –, természetesen kényszerből. Első regénye csak 1990-ben jelenhetett meg, ám azóta sokak, így a mesterének vallott Kundera szerint is az utóbbi évtized legjelentősebb cseh írójává „nőtte ki magát”.
A Kushadj, bestia! az ötvenes évek elején játszódik. Főhőse egy kamasz fiú, aki a történet kezdetén az iskolások szokásos-szokványos életét éli: talán csak kiemelkedő testi-szellemi képességeivel tűnik ki társai közül. Egy napon magas rangú katonatisztek jelennek meg az iskoláéban, hogy a legrátermettebb gyerekeket kiválogassák. S bár hősünk a legjobb mindenben, nagy csalódásra mégse kerül be a kiválasztottak közé. Aztán egy folyóparti séta alkalmával valaki hátulról ráveti magát, és kloroformmal elkábítja. Összehajtogatott ruháit később megtalálják a parton. Három napig keresik, majd eltűntnek nyilvánítják.
Hősünk egy vaksötét cellában tér magához, hetekig, talán hónapokig raboskodik itt. Ám egy reggel világosságra ébred: egy kopaszodó, tagbaszakadt férfi ül az ágya mellett, a Nagymester, aki a kertbe invitálja egy sakkpartira. Kezdetét veszi kettejük hetekig tartó sakkjátszmasorozata, amely nem más, mint beavatás. Beavatás egy titokba. Egy hátborzongató, rettenetes, viszolyogtató titokba. És hősünk rádöbben, hogy ő az igazi kiválasztott.
Kratochvil minden művében a Gonoszt jeleníti meg. Gonosz csak egy van, vallja Kratochvil, de számtalan alakot ölthet, és az ő írói küldetése az, hogy az álom és a rémálom, a hallucináció és a valóság nagyon bizonytalan határán egyensúlyozó, sejtelmes, titokzatos regényeiben megmutassa igazi arcát.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
