A mű aktuálpolitikai kérdésein túlmenően a résztvevők megpróbálták megidézni Kollányi Károlyi emberi megnyilvánulásait is, így derült fény az életpálya érdekes momentumaira a németországi emigráció idejéből. A beszélgetés során az érdeklődők bepillantást nyerhettek abba tudományos munkába, amelynek részei fellelhetők a Kárpáti Trilógia kötetben is. A családtagok kiemelték, hogy Kollányi Károly mindig is magyar volt és az emigrációban is megmaradt magyarnak. Ők maguk pedig hűen a szerző szellemiségéhez 1994-ben visszatelepültek Magyarországra.

A mű aktuálpolitikai kérdésein túlmenően a résztvevők megpróbálták megidézni Kollányi Károlyi emberi megnyilvánulásait is, így derült fény az életpálya érdekes momentumaira a németországi emigráció idejéből. A beszélgetés során az érdeklődők bepillantást nyerhettek abba tudományos munkába, amelynek részei fellelhetők a Kárpáti Trilógia kötetben is. A családtagok kiemelték, hogy Kollányi Károly mindig is magyar volt és az emigrációban is megmaradt magyarnak. Ők maguk pedig hűen a szerző szellemiségéhez 1994-ben visszatelepültek Magyarországra.
Kárpáti trilogia
Kollányi Károly három nagy sikerű könyvének újrakiadását veheti kézbe az olvasó. A Kárpát-medence Európában, a Régi felvidékünk múltjának elrablása és a Trianoni boszorkánykonyha hajdani sikere nem volt véletlen: a politikatörténeti-geopolitikai művek igazságkereső stílusa hiánypótló erővel bírt, és nincs ez másképp ma sem
Kollányi Károly 1905-1993
Vitéz Kollányi Károly: Kárpáti trilógia
Február 22-én délután 16 órától a Kráter Könyvesházban emlékeztek az 1946. február 27-én Budapesten aláírt magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény közelgő 60 éves évfordulójára. Ez alkalomból a Kráter Műhely Egyesület által nemrég megjelentetett vitéz Kollányi Károly Kárpáti trilógia című esszékötetét mutatta be Kovács Attila Zoltán a kiadó főszerkesztője és Márton Zsolt a szerző unokája és lánya.
2006. február 24. 10:28

A mű aktuálpolitikai kérdésein túlmenően a résztvevők megpróbálták megidézni Kollányi Károlyi emberi megnyilvánulásait is, így derült fény az életpálya érdekes momentumaira a németországi emigráció idejéből. A beszélgetés során az érdeklődők bepillantást nyerhettek abba tudományos munkába, amelynek részei fellelhetők a Kárpáti Trilógia kötetben is. A családtagok kiemelték, hogy Kollányi Károly mindig is magyar volt és az emigrációban is megmaradt magyarnak. Ők maguk pedig hűen a szerző szellemiségéhez 1994-ben visszatelepültek Magyarországra.

Kárpáti trilógia

Kollányi Károly három nagy sikerű könyvének újrakiadását veheti kézbe az olvasó. A Kárpát-medence Európában, a Régi felvidékünk múltjának elrablása és a Trianoni boszorkánykonyha hajdani sikere nem volt véletlen: a politikatörténeti-geopolitikai művek igazságkereső stílusa hiánypótló erővel bírt, és nincs ez másképp ma sem.

Kollányi Károly 1905-1993

Felvidéki családból származik, 1905-ben Győrött született. Rövid földművelésügyi minisztériumi szolgálat után a Székesfőváros alkalmazásába lépett. A Kertészetek Igazgatóságán dolgozott, 1940-től az Általános Igazgatás vezetője. Ebből az időszakból leglényegesebb munkái: Tanulmány a városrendezés kertészeti szempontjairól, a "zöldtervezésről"; Nagybudapest zöldtervezése vezérelveinek kidolgozása; Javaslat a szakközigazgatás ügyvitelének racionalizálására; A Székesfőváros közkertészeteinek
egységesített, korszerű üzemszervezése és ügyvitelének kidolgozása; Tervezet
Országos Tájrendező Hivatal felállítására.

A felvidéki, erdélyi és délvidéki bevonulásokon, mint tartalékos tiszt, az 1. gyalogezred segédtisztje vett részt. 1942 szeptemberétől a Fővezérség vkf. 2. osztálya szervezési és elvi előadójaként szolgál. Többek között kidolgozta a hírszerző és kémelhárító szolgálat számára a tartalékos tiszti kiképzés tervezetét, elkészítette az összes kitelepítési előmunkálatokat.
1945 tavaszán, katonai kitelepítés keretében került családjával Németországba. 1958-ban kidolgozta javaslatát a Müncheni Magyar Intézet létesítésére, működésére. George Bailey, neves amerikai közíró számára, erdélyi utazása előkészítéséül 1964 júniusában összeállította az Erdéllyel kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Bailey beszámolója, nagy feltűnést keltve, a New York-i THE REPORTER-ben jelent meg a november 19-i számban. A X. Clevelend-i Magyar Találkozó számára 1970-ben elkészítette a Németországi Magyar Szervezetek Központi Szövetsége emigrációs munkája ismertetését, az Emigrációs munka hatásfokának megjavítása címmel. Ez megjelent a Találkozó KRÓNIKÁJA 1971. évi számában. A Németországi Magyar Szervezetek Központi Szövetsége 1973-ban - az ő javaslatára hozott határozattal - elnevezését kiegészítette azzal, hogy "A Németországi Magyar Népcsoport Képviselője". A Központi Szövetség első szervezési tervét is ő dolgozta ki 1961-ben. A Népcsoport szervezetének évtizedeken át alelnöke.

Az 1977. évi Clevelend-i Magyar Találkozó számára, felhívásra, elkészíti tanulmányát "A szlovák nép eredete, kialakulása" címmel, ami megjelent a Találkozó KRÓNIKÁJÁ-ban, 1978-ban. Ugyanezt a témát részletesen is kidolgozta: "A mai szlovák nép kialakulásának története" címmel. Szintén felkérésre készítette el tanulmányát a Torontó-i KRÓNIKA folyóirat számára: "A Kárpát-medence geopolitikai egysége" címmel, ezt a folyóirat folytatásokban közölte. Ezt a témát is kidolgozta sokkal részletesebben, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége lapja, a HADAK ÚTJÁN számára. Utolsó katonai parancsnoka, aki a Vezérkar 2. osztályának utolsó parancsnoka volt, néhai Reszneki Zákó András vezérőrnagy, az MHBK. megalapítója és vezetője, Münchenbe költözése után meghívta Kollányit munkatörzsébe, a szellemi honvédelem előadójaként. A HADAK ÚTJÁN-nak 1960 óta állandó munkatársa, a szerkesztőbizottság tagja volt. A lapnak majdnem minden számába írt. Cikkei általában nemzet-politikai tárgyúak, történelmi témákkal, nemzetiségi kérdéssel foglalkoznak A VITÉZI SZÉK 1985. augusztus 31-én a Rend Nemzetvédelmi Tagozatába vette fel,
tevékenysége elismeréséül. A Clevelend-i ÁRPÁD AKADÉMIA 1987. évi Közgyűlése, alkotó tevékenysége elismeréséül, rendes tagjává választotta.