Magyar, 1923
-Tanulmányok és értekezések
-Naplószerű feljegyzések
Az eszme: Tisza István szellemi hagyatékát egybegyűjtve, lehetőleg teljesen kiadni, az 1918-19. évek zavaros és tisztátalan forradalmainak leküzdése után megindult általános, nemzeti restauráció első idejében megalakult Tisza István-emlékbizottság kebelében keletkezett.
Az ő halála első évfordulójának közeledte adta meg az indítást e bizottság megalakítására. Az a klub, amely az ő pártvezéri tevékenységének színtere volt s amely az 1918-iki Wekerle-kormány alakulásakor a Nemzeti Munkapártnak a kormánypártba való beolvadásakor ismét a «Nemzeti Társaskör» nempolitikai jellegét öltötte föl, mint a Szabadelvűpárt föloszlásakor, volt az Emlékbizottság létrehozója és lett annak hajlékává is. Az a körülmény, hogy az Emlékbizottság első elnökévé Beöthy Zsoltot választotta, már jelzése volt annak, hogy nem politikai téren kívánja a letűnt vezér hagyományait felújítani, nem is egyszerű szoborbizottság, hanem elsősorban és főkép a legmaradandóbb szellemi, irodalmi téren kívánja a Tisza István emlékét megörökíteni s a nemzetre nézve gyümölcsözővé tenni. Éreztük mindnyájan a tátongó űrt, melyet közéletünk legnagyobb alakjának tragikus kimúlta hátrahagyott s minél élénkebben éreztük, hogy nincs az élők között senki, aki azt az űrt betölteni hivatott és képes volna, annál inkább kellett éreznünk a szükségét annak, hogy ami Tisza Istvánról ránk maradt, annak birtokát és hasznát biztosítsuk mindenképp elárvult és szerencsétlenné lett nemzete számára. Főképp gróf Károlyi Imre társunk buzgóságának sikerülvén rövid idő alatt előteremteni az anyagi eszközöket, melyek nagy halottunk irodalmi hagyatékának közrebocsátására az akkori árviszonyok szerint elegendőknek látszottak, előállott a nagy szellemi vállalat mikénti intézésének kérdése.
Tartalom
Gróf Tisza Istvánról (Bevezetésül) Berzeviczy Alberttől 1
GRÓF TISZA ISTVÁN ÖSSZES MUNKÁI
ELSŐ KÖTET.
I. TANULMÁNYOK ÉS ÉRTEKEZÉSEK.
A ) Történelmi tanulmányok 17
Barras emlékiratairól 17
Sadowától Sedánig 44
Wertheimer Andrássy-ja 118
Még egy pár szó Benedek tragikumáról 137
Történelmi materializmus a Balkánon 140
B) Választójogi tanulmányok 145
Előszó a Választójog c. kötethez 145
Az osztrák képviselőválasztás 146
Az osztrák képviselőház 158
A német képviselőválasztás eredménye 176
Hieronymi a választójogról 183
A választójog reformja és az ipari munkások 199
A választójogi reform küszöbén 206
Az általános választójog és a dinasztia 228
C) Magyar agrár-politika 237
D) Egyéb tanulmányok és értekezések 303
Az adóáthárítás elmélete (1882) 303
Fiume közjogi helyzete (1883) 327
Még egyszer Fiume közjogi helyzetéről (1883) 331
Az agrárius kérdésről (1887) 333
Amerika versenye az európai búzapiacon (1888) 378
Valutánk rendezéséről (1890) 398
Néhány szó az 1890. évi költségvetésről (1890) 438
Az 1801-iki költségvetés (1890) 449
Az 1892-iki költségvetés (1892) 463
Valutarendezés és aranyázsió (1893) 475
Baross Gábor és rendszere (1894) 481
Még egy pár szó Baross vasúti politikájáról (1894) 490
A drágaság körül 496
20,000 korona 520
Andrássy Gyula a művészetről 524.
Szabadgondolkodás
Hieronymi Károlyról 535
Osztrák mű a 67-i kiegyezésről 542
Pietreich a véderő törvényről 562
Európai körutazás a XVII. században 566
Kény szerbiztosítás és önkormányzat 582
Az angol főrendiház válsága 589
Még egy-két szó a parlamentarizmusról 606
Nemzet és társadalom 611
Wlassics Gyula az 1867 : XII. t.-c. jogi természetéről 622
Egy pár szó Polner Ödön válaszára 636
Egy kis tarlózás az angol parlamentarizmus mezején 637
Egy kis polémia 647
Megjegyzés Réz Mihály cikkére 652
Az osztrák németek közeledése 654
Kivitelünk az osztrák vasutakon és a koalíció 662
Államosítás és önkormányzat 666
A háború hatása a nemzetre 670
II. NAPLÓSZERŰ FELJEGYZÉSEK.
I. Az 1894 május-június havi krizis történetéhez 681
II. Az 1903. évi válság 697
Betűrendes tárgymutató 705
Rövidítések jegyzéke 707
A M. Tud. Akadémia Tisza István Bizottsága 708
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
