Magyar, 1986
A Szobotka Tibor életművét bemutató sorozatban most az író kevésbé ismert műveit, drámáit, hangjátékait, drámai jellegű vidám írásait gyűjtöttük össze. A sajátos szerkezetbe rendezett írások hűen tükrözik e különös varázsú, olyannyira egyéni hangú író lélekváltozásait, a felidézett korszak hangulatát. Gontran figurája, az ő lelki képletének változásai adják a kötet gondolati és hangulati ívét. Gontran, miként Krúdy Szindbádja, jelképes figurája Szobotkának, amolyan írói alteregó, s bár e művekben ő maga nem szerepel, élet- és világszemléletének sajátosságai ott bujkálnak ezekben a művekben is. A fiatal Gontran, a jókedvű, a játékosan csipkelődő bukkan fel az első rész vidám jeleneteiben. A Gontran felismer című ciklus már világosan mutatja a boruló horizontot, de az érettebb alkotót is. Keserű igazságokkal kell szembenéznie az írónak, le kell számolnia maradék illúzióival is. Most már annyira kedvelt Angliája pőresége is nyilvánvalóbb, nem imponálnak sem a lordok, de a fölényes amerikaiak sem. Nő és férfi párharcában már nem fegyver az aforizma, az író felismerte: a nő minden területen erősebb, fölényesebb. Bizet sorsában összegzi önmaga írói pályája kudarcát, amely csak a halál című drámában kíméletlen bírálatot mond a képmutató úri társadalomról, a Harkály a fán döbbenetes látomás, a megújulni kívánó Európa vajúdásának felejthetetlen szimbóluma. A kötet darabjai szinte teljes képet adnak az író gondolati, érzelmi fejlődésének egész ívéről. Helyet kapott még a könyvben a nagy Erzsébet kori drámaíró, Marlowe II. Edwardjának fordítása is, ami Szobotka Tibor gazdag műfordítói oeuvre-jének is egyik legszebb teljesítménye.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
