Magyar, 1956
Számos táblázattal illusztrálva.
3 kihajtható melléklettel.
Népgazdaságunk egyre fokozódó faigénye, az évről évre növekvő nagyarányú erdősítések, erdőállományunk összetételének, minőségének állandó javítása nagy feladatokat rónak az erdészet minden dolgozójára. E feladatok gyakorlati végrehajtása elsősorban az erdészetekbe hárul Erdészetvezetőink csak akkor tudják megállni helyüket, ha tudásukat állandóan fejlesztik, lépést tartanak a biológiai tudományok, a technika haladásával, és a legújabb eredményeket mindennapi munkájukban hasznosítják. Ezért az Országos Erdészeti Egyesület elnöksége elhatározta, hogy a gyakorlati erdészek munkájának megkönnyítése érdekében javaslatot tesz egy Erdészeti Kézikönyv kiadására.
Az Erdészeti Kézikönyv elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az erdészetvezetők rövid táblázatos formában megtalálják benne mindazokat az adatokat, amelyekre munkájuk során szükség van, s amelyeket a szakkönyvekből sokszor csak hosszas utánjárás után tudnának megszerezni.
Egy 4-6000 hektáras erdészet megfelelő vezetéséhez ma már általában erdőmérnöki képzettség szükséges, mert az erdősítés, kitermelés, közelítés, szállítás sikeres végrehajtása mellett erdészeteinknek egyre inkább maguknak kell megoldaniok a kisebb műszaki problémákat, egyszerűbb út- és lakás- stb. építéseket is. Ezért az Erdészeti Kézikönyv összeállításánál abból indultunk ki, hogy a könyv forgatói megfelelő biológiai, erdészeti, műszaki képzettséggel rendelkeznek. Mindamellett erdészetvezetőinkön kívül a zsebkönyvet sok tekintetben sikerrel alkalmazhatják irányító és ellenőrző munkájukban az erdőgazdaság dolgozói, de a képzettebb kerületvezetők is, valamint mindazok, akik a gyakorlatban erdészeti kérdésekkel foglalkoznak.
Természetesen az Erdészeti Kézikönyv egyetlen szakkönyvet sem pótol; az alapos tudás megszerzése, annak állandó növelése elméleti vonalon csak a szakirodalom állandó, gondos tanulmányozása útján lehetséges. Az Erdészeti Kézikönyv összeállításához viszonylag rövid idő állt rendelkezésre. Köszönetet kell mondanom az egyes fejezetek szerzőinek és a lektoroknak, hogy egyéb feladataik mellett fáradságot nem kímélve lehetővé tették a kézikönyv megjelenését.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.