Magyar, 1987
Prodato!Életjel Könyvek: 38.
Az író, akinek születése századik évfordulóját ünnepeljük, írásaival csodagyerekként jelentkezett, s alig múlt harminc éves, amikor saját akaratából, tragikus körülmények között meg kellett halnia. De addig, a közbeeső idő gyönyörök és gyötrelmek sűrű váltakozásában telt el, a szinte valószínűtlenül éles, félelmetesen józan szemlélet és érzékelés perceiben s a csupán évmilliárdokkal mérhető álom mindent feledtető mámorában.
A köztiszteletben állt szabadkai városi főügyész fiának sietős volt a dolga, ezért habzsolta mohón, egyformán csillapíthatatlan érdeklődéssel a zene, a festészet, az irodalom és a lélektan titkait, mint aki a művészetnek csak egy ágában nem képes mindent elmondani. Pedig oly türelmetlenül kikívánkozik belőle, ami izgalmas élmény és a szépség mágiája, s ami éppúgy lehet az élet dicsérete, mint a titkok megsejtése abban a fojtogató légkörben, ahol az unalmas kisvárosi igénytelenség bűnösebb talán, mint a vidék hangos és vérbő népeinek annyiszor felrótt dínomdánoma.
Minden egyes történetének van valamilyen bácskai vonatkozása, ha ugyan nem az egész játékteret adja a szülőföld, a város a maga tisztes polgáraival, akikkel azonban furcsa és érthetetlen dolgok történnék. S ez a kontraszt a meglepő és lebilincselő, a dogok mögé világító készség Csáth Géza novelláiban, hogy a szorgalmas és szürke Bácska, az időnként lármásan könnyelmű s vidáman duhaj vidék ilyen hátborzongató helyzeteket és eseményeket rejteget, ahol csendes, jóravaló fiúk puszta kíváncsiságból megölik anyjukat, s ahol különben is szünet nélkül tart ennek a kétlakiságnak a kísértetjárása.
Ám éppen azzal, hogy Csáth Géza minden történetével áttörte a valóság határát, s ott játszatta tovább a realizmus törvényei szerint a mindennapi életből vett megdöbbentő emberi sorsokat, a könnyed és derűs meséléstől és a fantasztikumtól egyformán óvakodva, ezzel érte el a maga idejében az akkori magyar próza egészen sajátságos eredményeit.
A tény viszont, hogy itt született és élt, nem csak a magyar irodalomból fénylik vissza a szülőföldre. Az igényre is figyelmeztet, amelyet Csáth Géza ezzel a várossal szemben támasztott, s ily módon a maga korában sokrétű társadalom és többnyelvű nép igényeit is segített ébresztgetni.
Herceg János
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.