Magyar, 2004
Prodato!Ez a könyv, sorrendben hatodik folklorisztikai tanulmánykötetem, tizenegy dolgozatot tartalmaz; többségének témája a magyar szövegfolklórhoz kapcsolódik, néhány dolgozat magyar vonatkozású délszláv szövegfolklórt tárgyal. Valamennyi itt közzétett tanulmány a legutóbbi pár évben írott dolgozatokból készült válogatás, tehát legfrissebb kutatásaimba és elemzéseimbe nyújt betekintést. E vizsgálatok nagyobb csoportja a népi prózaepika kérdéseihez, kisebb része pedig a verses népköltészethez, illetve az epikus mű- és közköltészethez kapcsolódik.
Az első hat tanulmány a magyar (és délszláv) orális mondai hagyomány kevéssé vagy egyáltalán nem vizsgált kérdéseivel foglalkozik: az első számúban a dualisztikus világteremtésről szóló magyar és délszláv néphagyomány vizsgálatát és újabban felbukkant epikumait tekintem át; a másodikban először kerül vizsgálatra az öregek kényszerű megöléséről szóló mondai tradíció (gerontoktónia) eddig ismert három magyar epikuma, összefüggéseinek nemzetközi vonatkozásaival együtt, az egyik szöveg ez idáig ismeretlen volt a magyar folklorisztikában; a harmadikban az Ibikosz darvai prózaepikai szövegtípus magyar változatainak egyik csoportját ("ballangós változatok") tárgyalom újabb délvidéki magyar és délszláv fitonímiai adatok, valamint egy eddig ismeretlen szerb nyelvű változat fényében; a negyedik tanulmány először összegzi a Magyar Szent Korona ferde keresztjéről megismerhető mondaszerű hagyományt és a közvélekedés vonatkozó adatait; az ötödik dolgozatban két délszláv népi epikum alapján a Mátyás-hagyomány nemzetközi vonatkozásainak újabb kutatásába kínálok betekintést (a két szöveg ez idáig ismeretlen volt a magyar kutatásban); a hatodik tanulmány Kossuth és Kossuthné szabadságharc utáni meneküléséhez kapcsolódó szerb mondaszerű hagyomány első összefoglaló magyar áttekintése; a hetedik szöveg tulajdonképpen átmenetnek tekinthető a verses népköltészet kérdéseinek kutatása felé: a harangok beszéde (szava) népi értelmezésének szövegszerű példáival egy újabban felfutó folklorisztikai kutatási terület komparatisztikai vizsgálatának lehetőségére kínál példát. A dolgozatban idézett délvidéki magyar, szerb és német szövegváltozatok, továbbá elfelejtett vagy eddig észre nem vett magyar variánsok a kérdéskör eredményekkel kecsegtető további kutatására ösztönözhetnek.
A második tanulmánysorozat a verses nép-, mű- és közköltészet néhány vonatkozását érinti: az első tanulmány gazdag történeti népköltészeti példatár alapján a (kis)kert és tulipán jelképi funkcióját elemzi a magyar népi lírában, valamint néhány balladaszövegben és játékdalban; a második tanulmányban a Zrínyiász egyik helyének jelentése után nyomozva ugyancsak a magyar népköltészet működő jelrendszere kínálja a lehetséges megoldást; a harmadik elemzés a szigetvári hős Zrínyi Miklóssal kapcsolatos: epikus hősként való felbukkanásait tárgyalja a délszláv verses epikában, ugyanakkor a magyar kutatás számára eddig ismeretlen nyugat-magyarországi (a 19. században feljegyzett) horvát históriás ének elemzését és első teljes magyar fordítását adja; a záró tanulmány a magyar kutatás számára ugyancsak ismeretlen (kéziratban maradt), nyugat-magyarországi horvát epikus éneket tárgyal, melynek tárgya II. Rákóczi Ferenc fogsága és szökése. A tanulmányt az ének első és teljes magyar fordítása követi.
A tanulmányok megírásának, esetleges tanácskozási elhangzásának és megjelenésének adatairól a kötet megfelelő fejezete tájékoztat. Ugyanebben a fejezetben adom a kérdéskörrel kapcsolatos újabb adatokat is, amelyek tudomásomra jutottak vagy valamilyen formában gazdagíthatják a problémával kapcsolatos képünket. Ezekben a pótlásokban és kiegészítésekben olyan további adatok is szerepelnek, amelyek nóvumnak számítanak a magyar kutatásban: új vagy ismeretlen változatok, kiegészítő vonatkozások, további irodalom. Az olvasó tehát a vizsgálat tárgyává tett kérdésekről csak a tanulmányszövegek és a pótlások és kiegészítések együttes áttanulmányozásával kaphat áttekintő képet.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
