Magyar
Nyomtatta az Officina Nyomda és Kiadóvállalat.
Fordíto:
Juhász Vilmos
E könyvben egy feledésbe merült fantasztikus és egyedülálló életsor története kerül napvilágra. Dunant a vöröskereszt konvenciók apja gazdag genfi szülők gyermeke és maga is gazdag bankár. 1859-ben véletlenül a solferinói csatatérre kerül és az itt tapasztalt borzalmak feletti megdöbbenése készteti arra, hogy a háború humanizálása érdekében mozgalmat indítson. Dunnat a harcok végén jut a csatatérre. Nincsenek orvosok és nincs aki a megmenthető sebesülteken segítsen, azonnal megszervezi az ápoló és mentőszolgálatot. Hazatérése után sem tud szabadulni a solferinoi élménytől és töprengéseinek eredményeképpen kidolgozza a vöröskereszt statutomokat. Európa uralkodóit sorra látogatja, hogy megnyerje tervezetének. Erőfeszítéseiben megterem a gyümölcse: 1864-ben Genfben formálisan megalakul a vöröskereszt intézmény. 1866-ban lép először a vöröskereszt akcióban, majd 1870-71-ben Dunant egy francia harctéri kórházat vezet. E háború után Párizsba kerül, teljesen tönkre megy, barátai elhagyják és évekig a legnagyobb nyomorban él. A nyilvánosság elől úgy elrejtőzött, hogy azt sem tudják róla, hogy életben van. A 80-as években Suttner bárónő egy kis svájci aggok házában fedezi fel. Mire Dunant felé fordul újra a világ figyelme és megkapja a Nobel-békedíjat Azok a milliók, akik a különböző harctereken és fogolytáborokban a vöröskereszt áldásos pártfogását élvezték, ebből a könyvből ismerhetik meg az intézményt létesítő és érte mindenért feláldozó Dunant tragikus élettörténetét.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
