Magyar, 1996
A Drávaszög népének életében mindenkor volt egy látszólagos ellentmondás: amikor a külső szemlélő legsanyarúbbnak ítélte helyzetét, megmaradásának esélyeit csekélynek látta, talpon tudott maradni, s mint a kagyló, gyöngyöt izzadott ki magából, értéket teremtett. Amikor települései Pannónia határán a vizesárok szerepét töltötték be, a barbár betörések zajának megcsendesülése után az Eszéket Budával összekötő hadiút mentén sóhajtásnyi időre lehetett élvezni a római kultúra adományait. A Drávaszög ugyanis mindig ütközőzóna volt Kelet és Nyugat között, a nyugati és bizánci kultúra mezsgyéjén állt. Hogy megmaradjon, lakóinak nemcsak erős földsáncokat kellett emelniük, hanem a szellem várait is bevehetetlenné kellett tenniük, s ennek érdekében népének tudata mindenkoron túllépte a Duna és Dráva határfolyókat Vagy amikor a tatárok végigrabolták és felperzselték a vidéket, népe és kultúrája a nádasok rengetegében is megmaradt kovásznak. A hosszan tartó török hódoltság ellenére olyan, kis létszámú vagy éppen egyszemélyes szellemi műhelyek létesültek területén, amelyeknek híre Európa egyik-másik távolabbi szegletébe is eljutott. Elsősorban Laskó, Hercegszöllős és Vörösmart népe alakított ki magának olyan életmódot, amely kedvezett a szellemi alkotómunkának. A nyitottság, az értékek befogadására, létrehozásának támogatására való hajlama serkentőleg hatott. A táj szőlészete ugyanis olyan munkakultúrát honosított meg, amelynek fundamentuma az alaposság, a tervszerűség és meggondoltság volt, s ez a magatartás beoltódhatott az élet minden területébe és népének gondolkodásmódjába.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
