Magyar, 1975
Prodato!Eredeti megjelenés éve: 1975
Disznótor
Szabó Magda regénye egy volt földbirtokoslány és egy szegény származású tanító szerencsétlen házasságának könyörtelen története. Miért ment feleségül a gőgös Kémery Pólika évekig semmibe vett udvarlójához, a félszeg Tóth Jánoshoz? Miért nem mehetett férjhez Sára, a szegény tanító húga? Miért gyűlöli oly hevesen Tóth Jánost a sógornője? Miért utálja őt saját lánya? Miért nem akar róla tudni huszonöt éven át öreg édesanyja? Tóth Jánosnak bűnhődnie kell, mégis úgy érezzük, az áldozat az igazi gyilkos, és a rabszolga férj, a lenézett tanító a tulajdonképpeni áldozat.
Pilátus
Egyszerű kis öregasszony indul új életbe a regény első részében. Férjét elveszítette, de vénségére nem marad egyedül, jó gyermeke, a fővárosban elhelyezkedett lánya magához veszi. Nincs hát vége semminek, még így hetvenöt évesen is újra kezdődhet számára minden, annyi segítőkészség mellett, amennyivel gyermeke mellette áll, az élet utolsó szakasza is harmonikus lehet, örömet hozó, vidám. Mi történik ezzel az öregasszonnyal alig nyolc hónap alatt, miközben új otthont kap, gondoskodnak róla, és mindennel elhalmozzák, ami csak pénzzel megvehető? Mi űzi vissza boldogtalanabbul, mint bármikor életében, régi városába, abba az elhagyott otthonba, amelyben már idegen él, az elevenek világából a holtak árnyai közé? Miben vétkezett ártatlan Pilátusa, a gyermeke, aki magához vette, és értetlenül nézi tragédiáját, úgy érzi, mindent megtett érte, ami csak megtehető, nem bűnös abban, ami bekövetkezett.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
