Magyar, 1941
Előszó
Gyermekkor, arcvonások, testi és szellemi örökség.
Deák Ferenc 1803 október 17-én született Söjtörön, Zala megyében. Anyja belehalt a szülésbe.
Apja öt esztendő múlva követte feleségét a sírba. Deák Ferenc ötéves korában teljesen árva volt. önálló gondolkodásának és ítélőképességének kifejlődésében talán szerencséjére vált ez a körülmény.
A XVIII. és XIX. század nevelési elveinek alaplétele volt a szülők és érdemesebb, idősebb emberek iránti tisztelet.
Az apát, anyát mély meghajlással kellett üdvözölnie a gyermeknek, ha beléptek a szobába. Hívás nélkül elébük tolakodni, vagy megszólítani őket kérdezés nélkül, neveletlenségnek számított.
Ennek a nevelésnek előnye volt, hogy a gyermek korán elsajátította a formákat és könnyebben illeszkedett később bele a társadalmi életközösségbe. Hátránya pedig, hogy elnyomott minden őszinte megnyilatkozást és nem engedte meg a bensőséges kapcsolat létrejöttét a gyermek és a szülők között.
Tartalom
Gyermekkor, arcvonások, testi és szellemi örökség 5
Tanulóévek 15
Jurátus-év Budapesten. Az Auróra Kör. Deák barátsága Vörösmartyval 31
A Deák-testvérek 40
Deák első lépése a közéletben 58
Az 1832-1836. évi országgyűlés 75
1834 október 16. 88
Wesselényi pöre 101
Kehida. Deák és Wesselényi barátsága 109
A kor nagy kérdései 130
A zalai követválasztás 145
Deák és az 1848-as forradalom 159
Deák falusi élete az abszolút uralom alatt 173
Deák szerepe a kiegyezés előkészítésében 203
A kiegyezés 221
Az "öreg úr" egyik hétköznapja az Angol Királynőben 236
Deák humora 256
A betegség 263
A halál
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
