Magyar, 1994
Prodato!A mű eredeti címe:
Christine Nöstilinger
Streifenpullis stapelweise
Fordította:
Sárközy Elga
Eredeti megjelenés éve: 1991
Szerencsés eset, ha ráhibázunk, és sikerül valami olyasmivel meglepni hozzátartozóinkat vagy barátainkat, amire az illető már régóta vágyott, és így maradéktalanul, szívből örül neki. Ilyen ráhibázás, helyesebben telitalálat a Csíkos pulcsi garmadával. A neves és népszerű osztrák írónő könyve felhőtlenül derűs, egyszersmind mulatságos és elgondolkodtató felismerésekben gazdag, tartalmas és tanulságos szórakozás.
A csípős és mégis megérő humorral átszőtt, szellemességtől szikrázó apró írásokból a bennünket körülvevő emberek: házastársunk és le- és felmenőink, barátaink és barátnőink pompás arcképcsarnoka bontakozik ki. A férj, akinek csak igaza lehet, akkor is, ha téved, aki egészségesen is halálos beteg, aki mindent a feleségével intéztet; a gyermek, aki kicsúfol bennünket, mert félünk a póktól, de egy árva légy kikergeti a világból; a régi barát, akihez a játszótéri homokozó emlékén kívül már semmi nem fűz bennünket, de aki mégis mindenben igényt formál ránk; a vendég, aki a világért sem akar fáradságot okozni, de éppen ezzel okoz, vagy aki mindenáron segíteni akar, de ezzel több kárt csinál, mint hasznot, vagy aki folyton menni akar, mégis mindig hajnalig marad. És a szomszéd néni, aki beles az ablakunkon, és kilesi az életünket, és a magányos öregasszony, aki szóba elegyedik velünk a villamoson. Persze a görbe tükörben nekünk is szembe kell néznünk önmagunkkal; a mi gyengéink és gyarlóságaink sem maradnak rejtve az írónő éles szeme előtt.
Aki fel akarja vidítani fásult vagy letört barátját vagy barátnőjét, meg akarja vigasztalni rosszkedvű házastársát, ki akarja békíteni megsértett kollégáját, üsse fel Nöstlinger könyvét: mindenre megtalálja benne az orvosságot.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
