Magyar, 2002
Fekete-fehér fotókkal illusztrált.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1936. április 8-án születtem Kézdivásárhelyen. Sepsiszentgyörgyön nőttem fel, ott végeztem iskoláimat (Ref. Elemi Iskola, Székely Mikó Kollégium, majd a tanügyi reform után ugyanaz Fiúlíceum néven). A Bolyai Tudományegyetemen szereztem magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. De érdeklődéskörömből fakadóan látogattam a Képzőművészeti Főiskola művészettörténeti óráit. Ott ismerkedtem meg későbbi feleségemmel, Olosz Ellával (1937-1993). Házasságunkból négy gyermek született, érdeklődéskörünk közelálló volta miatt kölcsönösen segítettük egymást szakmai fejlődésünkben. Mint tanár Székelykocsárdon (1958-1961), Nagyenyeden (1961-1964) és Kovásznőn (1964-1997) tanítottam magyar nyelv és irodalmat, valamint - a humán osztályokban - művészettörténetet. Írói munkásságomat még egyetemista koromban művészeti kritikákkal, művészettörténeti tanulmányokkal kezdtem (Utunk, Korunk). 1958-ban, amikor ideológiai háború indult a "formalista művészek és a burzsoá ideológiát becsempészni akaró kritikusok" ellen, egyik célpont voltam. Egyébként bűneim közé tartozott - de ez már securitátés vonalon - 1956 is, magam a Bolyai Egyetemen történt megmozdulásokban játszottam bizonyos szerepet, s magam sem tudom milyen gondviselésnek köszöntetően menekültem meg a súlyosabb felelősségre vonástól, talán azért, mert tanáraink szerettek, s mellénk álltak, a nagy tisztogatások (1958 őszén) előtt viszont már elkerültem az egyetemről. Első könyvem művészeti monográfiák voltak (Gyárfás Jenő, Nagy Imre), aztán a 70-es években sokat utaztunk kettesben a feleségemmel, célunk: az egyetemes értékek megismerése volt. Összesen - hat úton - kb. hét és fél hónapot töltöttünk a következő országokban: Franciaország, Törökország, Szíria, Irán, Irak, Pakisztán, Afganisztán, szovjet Közép-Ázsia), ezek terméséből születtek ún. "művészeti útirajz"-köteteim: Tegnapi Kövek, mai utak és Kelet kapui. 1964-es Kovásznára kerülésem (feleségem családja élt ott, lakásgondok miatt döntöttünk az odatelepülés mellett) csodálkoztam rá a falusi népi társadalom csodálatos szervezettségére, hagyományos rendjére, ekkor kezdett foglalkoztatni a népélet, népi hagyományok, emlékező-történelem. Első nyugati utunkról (1970) hoztuk az első magnetofont, így vált lehetővé, hogy elkezdtem azt a magnósgyűjtést, melynek eredményeként több mint ezer emberrel beszélgettem el, mondattam el életét, ezekből születtek népi szociográfiáim. (Így tudom, így mondom... Jaj, mik történtek, jaj mik is történtek), s ebben a műfajban írtam meg a szórvány-magyarságról szóló könyvemet is. Gazda József.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
