Magyar, 1963
Ez a könyv folytatása a szerző nagysikerű könyvének az Emberi butaság kultúrtörténetének. Ezúttal az emberiség vágyainak és ábrándjainak álomrétjeiből gyüjtötte az anyagot, s azon volt hogy a tarka szedet lehetőleg egységesen hasson. Az örökifjúság csalóka ábrándjával kezdi a sort. Megismerteti az olvasót az alkimisták híres életelixirjével, Cagliostro megfialatító kúrájával, a szunamiták eleven melegítő palackjaival, a porlasztott drágakövekből habart életbalzsamokkal. Majd arról ír, miként akarta az ember kijátszani a természet alaptörvényeit. hogyan készült a mesterséges ember a homonculus? Mi a palingenesis? vagyis hogyan támadnak fel poraikból a virágok az állatok s a temetők emberfantómjai? Az emberi vágy telhetetlen a jövő titkát is meg akarja ismerni. Sor kerül hát a csillagmezők haszonbérlőire, a jóslások száz különféle módjára, a nemzetközi jóspiacra s a hirhedt Lenormant kisasszonyra. A kíváncsiság még tovább szárnyal azt is tudni akarja, mikor lesz a világ vége! A baljós üstökösök. Az 1524 évi vízözönpánik. A londoni földrengés-riadalom. Hogyan fog elpusztulni a világ? S míg a jósok butaságainak milliónyi hívője akad, nem veszik észre a valódi jövőbelátót: a költőt. A kortársi bölcsesség ítélkezése: a tehetségtelen Petőfi, Jókai szecskastílusa, a részeg, barbár Shakespeare, a Wagner elleni gorombaságok betűrendes lexikona. Következik a vágyak vágyképe, a pénz. A tékozlás őrülete: a szántóföldbe elvetett pénzmag. A nyársonsült beszélő fülemülék. Kleopatra gyöngye. Az elkártyázott gyorsvonat. Az elárverezett világbirodalom. Pénzen vett hallhatatlanság. A pénz őrültjeinek másik arca. A világ leghíresebb fukarjainak története. Nem maradnak ki a sorból a gyüjtőszenvedély tébolyultjai sem. Szerző tárlatvezetést rendez a ritkaságok múzeumában s ilyesféle csodabogarakat szed tűhegyre: a macskazongora és a bolhacsapda. A nemlétező állat nemlétező szarva. Mesterséges aranypénzek. Az eleven kétfejű sas. Rudolf császár mandragórái. Tizenhatezer gyufásskatulya. A dugógyűjtő és a foggyűjtő . Decartes koponyája . stb. Irodalmi kacattár fejezi be a könyvet, az igénytelen cím alá a szerző a legfurcsább alig ismert irodalmi kuriózumokat csoportosítja.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.