Magyar, 1987
Kihajtható melléklettel.
Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.
Példányszám:
1000
Negyed évszázaddal ezelőtt, amikor a hidegháború már olyan méreteket öltött, hogy bármelyik pillanatban újabb háborús katasztrófa veszélyével fenyegetett, a nemzetközi viszonyokban egy új tényező - az elnemkötelezettség mozgalma jelent meg. Az 1961. évi első belgrádi csúcsértekezleten részt vevő 25 ország vezetői kinyilvánították eltökéltségüket, hogy határozottan síkraszállnak a világ két ellentétes tömbre való felosztása ellen, a vitás nemzetközi kérdések békés és igazságos megoldásáért, és nem nyugszanak bele abba, hogy bárki is felelőtlen játékot űzzön az emberiség sorsával.
Az 1956-ban Tito, Nehru és Nasszer Brioni szigetén megtartott tanácskozásán felmerült elnemkötelezettség eszméje - éppen azért, mert a világ minden országa és népe számára egy igazságosabb és jobb világért szállt síkra - földtekénk minden táján termékeny talajra talált. Ma már a világ országainak csaknem kétharmadát és az egész emberiség majdnem felét felölelő tömbön kívüli, független és globális politikai tényezővé vált.
A mozgalom nemcsak számbelileg gyarapodott, hanem kulcsfontosságú tényezője lett mindazoknak a kezdeményezéseknek, amelyeknek célja a nemzetközi béke és biztonság megvalósítása, az aktív és békés koegzisztencia elveinek valóra váltása, az államok függetlensége és egyenrangúsága, a leszerelés, a fejlődő országok gyorsabb gazdasági felemelkedése, az új gazdasági világrend kialakítása. Tevékenységével - elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében - jelentősen hozzájárult a nemzetközi közösség égető problémáinak megoldásához és világunk átalakításához.
Az eltelt negyed évszázad alatt az el nem kötelezett országok tevékenysége nemcsak hogy bebizonyította a mozgalom létjogosultságát, alapelveinek és céljainak életerejét és időszerűségét, hanem egyértelműen a világ békéjéért és az emberiség javáért folytatott küzdelem megsemmisíthetetlen erejévé fejlődött. Az elnemkötelezettség ebben a vészterhes időben - a nemzetközi viszonyokról vallott új felfogás eredményeként - előre vetítette a jövő világát is, amely minden ország és nép szabadságán, egyenrangúságán és építő jellegű együttműködésén kell hogy alapuljon. Tito elnök látnoki módon ezt úgy fogalmazta meg, hogy az elnemkötelezettség nemcsak "az emberiség lelkiismerete", hanem "a jövője is"
Tartalom
I. Az elnemkötelezettség kialakulása
1. A gyarmati rendszer széthullása 9
2. Az elnemkötelezettség előhírnökei (1945-1955) 12
3. A bandungi értekezlet (1955) 15
4. A brioni találkozó (1956) 20
5. A szervezett fellépés előkészületei (1956-1961) 24
II. Az elnemkötelezettség fogalma 28
III. A mozgalom alapelvei és céljai 32
IV. Tito és az elnemkötelezettség 38
V. Az elnemkötelezettség - a JSZSZK külpolitikája 44
VI. A mozgalom csúcsértekezletei
1. Belgrád 1961 53
2. Kairó 1964 62
3. Lusaka 1970 70
4. Algír 1973 80
5. Colombo 1976 89
6. Havanna 1979 99
7. Delhi 1983 114
8. Harare 1986 126
VII. Az el nem kötelezettek küzdelme világunk átalakításáért 156
Függelék 165
Jegyzetek 207
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
