Magyar, 1981
Prodato!A mű eredeti címe:
The Golden Honeycomb
Fordította:
Gáthy Vera
Eredeti megjelenés éve: 1977
Indiai írónő nagy regénye hazája1870-1920 közötti koráról, amelyben a brit hatalom gyengülni kezdett, Gandhi mozgalma megalakult és terjedt: hatalmas cselekményszínpadon, India varázslatos kincseinek, szépségeinek, ősi kultúrájának, ugyanakkor szegénységének és hátrahúzó kötöttségeknek díszletei közt alakulnak, fonódnak össze sorsok, szereplők sokasága közt nő föl egy törvénytelennek született fiú, hogy egy – valóságos történelmi eseményekbe beleállított képzelt – tartomány uralkodójelöltjévé nőjön föl, együtt növekedve-fejlődve népével. És ebben a merő fölszabadulás-harcban, történelemben, hazaszeretet-politikumban sehol egyetlen sematikus figura, egyetlen deklarált tézis: csak gazdaság, fanyar irónia, finom humor, képek sokasága, epizódok váltakozása, ma már szinte szokatlanul nagy terjedelemben semmi fölösleges elkalandozás, semmi öncél, egy szélesen hömpölygő cselekményfolyamba írói-művészi eszközökkel beleágyazva évezredek történelmi öntudatkincse, a jövőbe vetett hit, annál is több: a szabadság meggyőződése.
Történelmi változás bizonyítéka is ez a regény: angolok sajátították ki maguknak milyen hosszú ideig az irodalmi híradást Indiáról, gyakran csevegő bestsellerírók, egy óriásnemzet fehéremberien kegyes pártolói, birodalmuk hatalmának konok őrei. Ez az új indiai próza, ha angolul jelent is meg, ha írója műveltség- és ismeretanyagában nyilván jelen van az angol regényirodalom anyaga, eszköztára egyaránt: ez India irodalma már, előkelő művészet. És saját ügyben emelt írói szó.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.