Magyar, 1940
19 képtáblával és számos szövegközti képpel illusztrálva.
Második kiadás.
Nyomtatta Krakauer-nyomda.
Előszó
Hogy született meg az első zenei hang? Erre a kérdésre a tudomány legnagyobbjai próbáltak felelni. Darwin-é a legköltőibb magyarázat: a dal, az ősember szerelmi nyelve. A férfi, hasonlatosan a madárvilág hímjeihez, dallal édesgette magához a párját. Herbert Spencer felfogása szerint a muzsika kulcsa a beszéd. Az ősember, ha valamit megkapó módon akart előadni, - vadászkalandot mesélt, vagy földöntúli hatalomhoz könyörgött, - akaratlanul énekszóba csapott át. Az előbbi két elméletnél jelentősebb Karl Bücher-é: - a zene a ritmikus mozdulatú munkából született. Az evezés, cséplés, aratás üteme az első zenei csíra, amiből később a primitív ember muzsikája kivirágzott. A ritmus ősisége mellett szól, hogy az ütemnek szervezetünk munkájában is fontos szerepe van. Tüdőnk, szívünk ritmikusan működik, Hihető, hogy a szervezet lüktető élete a zenének is mintát adott. A Bücher ellen szóló érv is erős: - felfogása nem lehet érvényes az ősemberre, hiszen feltételezi a kultúra első képletét - a munkát.
A tudomány nem érte be találgatásokkal. Expedíciók keresék fel azokat a primitív népeket, melyek még ma is a barlangi ember színvonalán élnek; föltehető tehát, hogy zenéjük is az ősemberéhez hasonló. A ceyloni, tűzföldi, újmecklenburgi expedíciók megfigyelései szerint a primitív népek skálája egy-két hangtávolságon mozog. Ez mai zeneéletünkben a legkisebb melódialépés, nálunk a két határ, mely e dallamkincs egész birodalmát átfogja. Ritmusuk viszont csodálatosan szövevényes. Nem ritka náluk a többszólamúságot sejtető poliritmika sem. A poliritmika fogalmát egyszerű képpel világíthatjuk meg. Két óra tik-takkol egymás mellett. Az egyik verése gyorsabb, mint a másiké. A kétféle ütem egyetlen zakatoló ritmussá egyesül. Két hangszer poliritmikus muzsikája is ilyenformán kapcsolódik össze.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.