Magyar, 1983
Az ezerkilencszáztízes években a debreceni gimnáziumban két tehetséges diák, jövendő költő koptatta az iskolapadokat. Egy osztályban: Szabó Lőrinc és Gulyás Pál. Kettőjük közül Gulyás Pál nevét az irodalmi köztudat már-már elfeledte, tegyük hozzá sietve, méltatlanul. Életében sem tartozott a sikeres emberek, az elismert művészek közé, pedig az ő szerkesztésében indult meg a Válasz,a népi írók csoportjának egyik legeredetibb alakja volt, s egyben poeta doctus is. Kora természettudományára éppúgy odafigyelt, mint ahogy tudatosan tanulmányozta, rendszeresen fordította, a világirodalom nagy ősi mítoszait, modern költőit. Önállóan csak három kötete jelent meg (Misztikus ünnepi asztal, 1928, Tékozló, 1934, Az Alföld csendjében, 1943), hagyatékában azonban számos, máig kiadatlan vers maradt fenn. Költészetének alapvető témája, tápláló forrása mindenekelőtt a természet, benne – ahogy Németh László írta – „az országút akácainak, a kakukknak, az erdőmélyen felszikrázó póknak éppúgy megvan a jelképes értelme, mint a mítoszokban…” E mitikus és kozmikus természetlátás lírájának humanista tartalmait – az egyszerű, tiszta, természetes életmód, a valódi belső értékek védelmét – fejezi ki. Gulyás Pál körülményei, lehetőségei szűkösségét, korlátozottságát is előnyére fordította. Mert mit jelentett számára vidéki költő volta, debrecenisége? „A hűséget, a hely sugallatát, a nem sietést, amely a gondolatok kiérleléséhez, a kételkedés ellenpróbáihoz kell; a maga kis dolgozószobáját, a Csokonaiak, a Fazekasok kamrájának utódját, amelyben a szellem s nem a divat uralkodik, a fáradság a dolgot s nem a sikert nézi, az igazság a tekintetélyt is bátran maga elé idézi…” Ez az értékőrző magatartás tette őt kora egyik legérzékenyebb „Írástudójává”, aki gyakran fejezte ki nemzedéke rossz közérzetét, utasította el, a harmincas-negyvenes években egyre élesebben, korának nem egy téveszméjét. Valódi hagyományokra akart támaszkodni a nemzetiben vélte felfedezni az egyetemest, kereste a közös emberit. "A régi civilizációk föltárt mélységeit a legmagasabb európai hagyomány fényébe emelni: ez volt az az öntudatlan program, amelynek a magára hagyott debreceni költő rövid életét szolgálatába állította.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
