Magyar, 1988
Húsz éven keresztül, 1950-től 1970-ig műveltem - a szépirodalom mellett - ezt a rendkívül munkaigényes, rosszul fizetett, a szerzőre nemegyszer vihart zúdító műfajt, amelyet irodalmi riportnak, vagy - hosszabb írás esetén - irodalmi szociográfiának neveznek.
Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Győr, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író.
Az általános iskolát szülőfalujában végezte el.
Középiskoláit 1941-1945 között végezte Győrben.
1945-1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt.
1949-ben érettségizett.
A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, de szülei ezt nem engedik. Még ebben az évben beiratkozik a budapesti egyetem Bölcsészettudományi Karára, néhány hét múlva abbahagyja tanulmányait és a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedik el átképzős esztergályosként.
1950-1955-ig a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatója dramaturg szakon.
1989. május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghal Ménfőcsanakon, a szülői házban.
Műveinek megjelenését az 50-es és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom, mert felismerte azok leleplező erejét, igazságát.
Leszbikusságát az 1970-es évektől nyíltan vállalta.
Főbb művei:
Egy kosár hazai. Elbeszélések 1953.
Félúton. Kisregény 191, 1962.
Ott is csak hó van. Novellák 1961.
Öt lépcső felfele. Elbeszélések 1965.
Kegyetlen sugarak. Riportok 1966.
Fiú a kastélyból. Elbeszélések, TV játék 1968.
Nádtetős szocializmus Riportok 1970.
Kinek a törvény Novellák 1971.
Pókháló Regény 1972
A főügyész felesége Szinművek 1974,
Bizonyíték nincs. Elbeszélések 1975.
A közös bűn. Regény 1976.
A vesztes nem te vagy. Novellák, 1976, 1978.
Közel a kés. Elbeszélések, 1978.
Úszó jégtábla. Hangjátékok. 1978.
Törvényen kivül és belül. Kisregények, 1980.
Cogito. Elbeszélések, 1979.
Ez a hét még nehéz lesz. Kisregények, 1981.
Vidravas, Regény, 1984.
Idegen a faluban Kisregényyek, novellák. 1984.
A Törvény szövedéke,Riportok. 1988.
Kettősünnep. Novellák 1989.
Fogódzó nélkül. Novellák, 1994.
Színművek, filmek, tévéjátékok:
Színművek:
A főügyész felesége Tragédia. Kecskemét, 1970.
Kinek a törvénye. Színmű. Győr, 1976.
Vidravas. Színmű, Budapest, 1989.
Filmek:
Félúton. 1962.
Pókháló. 1974.
A közös bűn. 1978.
Kinek a törvénye 1979,
Egymásra nézve. 1982.
Tévéjátékok:
Aknamező. 1966.
Régen volt háború. 1969.
Bizonyíték nincs. 1973.
Férfiak, akiket nem szeretnek.
A sírásó. 1977.
Úszó jégtáblák. 1979.
Használt koporsó. 1979.
Hínár.1981.
Bolondnagysága. 1982.
Szent Kristóf kápolnája. 1984.
Magyar karrier. 1988.
Fiú a kastélyból
A főügyász felesége 1990.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
