Magyar
Prodato!Különlenyomat.
Kiss Lajos népzenekutató (1900–1982)
A magyar népzenekutatás jelentős egyénisége Kiss Lajos a vajdasági Zombor szülötte. Az idén lenne száz éves, ha élne. A bölcsésztudományok doktora és a zenetudományok kandidátusa, ezen kívül zeneszerző. Tanulmányait Budapesten végezte, de pályáját otthon kezdte. Zomborban a zeneiskola, Újvidéken a konzervatórium igazgatója, Belgrádban pedig a Jugoszláv Akadémiai Énekkar karnagya volt. A háború után a győri Zenekonzervatórium és Filharmónia karnagya, majd az MTA Népzenekutató Csoportjának főmunkatársa. A Magyar Népzene Tára Lakodalom (III/A, B) és Siratók (V.) köteteinek szerkesztője. A népzene és zenetörténet összefüggéseivel, népzenénk és a szomszéd népek népzenéjének összehasonlító vizsgálatával foglalkozott első sorban. Ilyen tárgykörben számos kitűnő tanulmánya jelent meg.
A tehetséges kutatónak mindenek előtt roppant méretű népzenei gyűjtése a legjelentősebb: mintegy 20 000 dallamot jegyzett le és vett hangszalagra a magyar nyelvterület nagy részén. Munkatársai szerint élő cáfolata volt annak a tévhitnek, hogy a népdalgyűjtés kora már lejárt. Ennek a kivételes gyűjtőszenvedélynek az eredménye a déli magyar nyelvterület népdalainak feltárása is, amiért mi, a széthullás előtti Jugoszlávia magyarsága külön hálával tartozunk neki. A ma három önálló országban, Szlovéniában, Horvátországban és Jugoszlávia (Szerbia) Vajdaság nevű tartományában élő déli magyarság népdalainak ő volt az első, érdembeli felfedezője és népszerűsítője. Bejárta a Murántúl szlovéniai falvait, a horvátországi magyar szórványokat, Szlavóniát és Drávaszöget, a bácskai Duna mente falvait, a Bácska jó részét és Bánátban az Al-Duna mellékére telepített bukovinaiakat.
Első kiadványa a Délvidéki daloskönyv 108 magyar népdala 1943-ban jelent meg. „Kodály Zoltán 1938-ban tartott rádióelőadása döbbentette rá a Délvidék magyarságát, arra, hogy a hivatalos magyar népzenetudománynak szinte alig van adata a déli végek népzenéjéről. – írja Kiss Lajos a bevezetőben. A néprajzi kutatások szinte azonnal megindultak, ennek zenei részét Kiss Lajos vállalta és végezte. Ekkor már 2000-nél több lejegyzett dallamról ad számot a szlavóniai magyar népszigetekről, Baranyából, Bácskából és a Bánság székely telepeiről. „A Délvidék népzenéje semmiben sem áll a többi magyar vidéké mögött. Sőt, mivel azokkal Dunántúltól Erdélyig szerves kapcsolatban áll: amint a Duna és a Tisza egybegyűjti hazánk összes folyóvizeit, ugyanúgy szinte gyűjtőmedencéje a Délvidék népzenéje népzenénk összes zenei dialektusainak.”
Itteni gyűjtéseit tehát 1938-ban kezdte, és még a háború alatt is folytatta. A drávaszögi Kiskőszegen 1944-ben például az óvóhelyül szolgáló hegyoldalban egy több napig tartó légitámadás alkalmával is feljegyzett dallamokat. A kutatás fonalát 1957-ben ismét felvette, majd egész 1972-ig fáradhatatlanul gyűjtött. Ide vonatkozó anyagának pontos mennyisége még felméretlen, de hozzávetőleges becslések szerint 6000 körüli. A szlavóniai szigetmagyarság különösen vonzotta archaikus dallamkincsével és a zenetörténeti emlékek gazdag tárházát idéző virrasztóénekeivel.
Tekintélyes mennyiségű anyagának egy része a Magyar Népzene Tára köteteiben és különböző írásaiban látott napvilágot, továbbá a népszerűsítési célokat szolgáló, több kiadást is megért, ún. „virágfüzetekben”(Rezeda, Rózsa, Viola stb.). Ezek közül a Rozmaring című csak Kiss Lajos gyűjtése és közreadása is egyben.
Viszonylag későn került sor a vidékünkön feltárt népzenei hagyaték tematikus kiadására. A Zentai Múzeum publikálta 1974-ben a Horgosi népdalok c. kötetét. Az újvidéki Hungarológiai Intézet A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára tervezett sorozatában szándékozott megjelentetni Kiss Lajos jugoszláviai érdekű népdalait. Ennek keretében látott napvilágot a Gombos és Doroszló népzenéje 1982-ben, majd Kiss Lajos halála után Bodor Anikó közreműködésével Az al-dunai székelyek népdalai 1984-ben és a Szlavóniai szigetmagyarság népdalai I. kötete 1990-ben. A drávaszögi magyarok dalai című kötet még mindig sajtó alatt van. Időközben a Hungarológiai Intézet is megszűnt, így a kiadás pillanatnyilag szünetel. Pedig emlékének és érdemeinek akkor tisztelgünk méltón, ha az ő jóvoltából megismerhető zenefolklór-örökségünket a nyilvánosság elé tárjuk, elősegítve annak beépítését közművelődésünkbe. Kiss Lajos jugoszláviai érdekű népzenei felvételeit javarészt továbbra is az MTA Zenetudományi Intézet Népzenei Osztályának archívuma őrzi, helyszíni lejegyzései pedig gyűjtőfüzeteiben sorakozva várják, hogy közhasználatba kerüljenek.
Ebből a gazdag hagyatékból ragadunk ki most ízelítőül néhány dallamot a nyelvterület déli peremének különböző tájegységeiről
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
