Magyar, 1997
Tanulmányok Szenteleky Kornélról és műveiről.
Életjel könyvek 71.
Példányszám:
500
Szenteleky Kornélról írott tanulmányainak füzérét tartalmazza Vajda Gábor e kötete, irodalmunk alapítójának, szervezőjének pályafutását követve nyomon, annak bontakozó kezdetétől sajnálatosan idő előtti véget értéig. „Állomásról állomásra” haladva olyképpen, hogy a benne lévő egyes írások önmagukban is relevánsok lehetnek, összességükben azonban szerves egészet is képeznek. Több oldalról közelítve meg tárgyukat, ugyanis egyaránt foglalkoznak Szentelekyvel a költővel és íróval, a szerkesztővel és irodalomszervezővel, az emberrel és orvossal, sőt – mivel ez is kikerülhetetlennek látszik – a beteggel és a szenvedővel is.
Mondhatni, komplex módon téve föl a kérdést: ki is volt valójában a vajdasági irodalom „vezére”: bizonyos kultúrsznobizmusba hajló széplélek-e, távoli bukolikus tájak, festői romok, felemelő művészi alkotások rajongója, aki anyaországunkról leszakított vidékünkre szorultan, voltaképpen alkatával és szellemi beállítottságával ellentétbe kerülve, netán kibontakozási lehetőségeit is feláldozva vállalja egyfajta muszáj-Herkulesként megfeneklett világunk művelődésének, mindenekelőtt irodalmi életének megteremtését? E minőségében szigorú nyesegetője-e, avagy inkább elnéző ápolgatója-e a dilettantizmusnak, olykor akár a giccsnek is, alkotóként sem mentesen tőlük egészen? Nem igazán szeretve ezt a sors által számára rendeltetett tájat, mégis annak megjelenítését kérve számon követőitől az általa megfogalmazott couleur locale révén, olykor bénítónak is tetsző tehertételként, nyűgként, ami alkalmasint rá is gátlólag hatott. Egyidejűleg küzdve folyamatosan a sanda hatalommal, de kerülve is a vele való konfliktusokat, szükségképpen a nem mindig elkerülhetetlen öncenzúra hagyományát is megalapozva – azt, ami szinte napjainkig is jelen van irodalmunkban. Együtt a menekülésnek és a szembenézésnek azzal a kettősségével, ami a maga belső ellentmondásával azóta egy kissé irodalmunk egészének is jellemzője lett, túl azon, hogy netán ez a vezéri szerep jelentett az egykori sziváci orvos számára egyfajta menekülési lehetőséget. Akár az alkotói véna elapadásának veszélye jelentse is azt, ami elől Szenteleky menekülni kényszerül, akár a mind közelebbi elmúlás fenyegetése.
Vajda Gábor kötete ugyanis olyképpen világítja meg Szenteleky munkásságát, hogy éppen az író belső drámájának érzékeltetésével, legendája helyenkénti megtépázásával járul hozzá a mindeddig kissé egyoldalúnak tetsző kép árnyaltabbá válásához, újabb kérdések feltevésére is késztetve. Ezáltal e kép további kibontakoztatását, irodalmi önismeretünk elmélyítését szolgálja.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
