Magyar, 1993
Tartalom
I. kötet
A magyar középkor irodalma 5
A magyar középkor első két százada 1000-1200 7
A lovagkori epikától az anyanyelvű vallásos költészetig 1200-1300 20
Az Anjouk évszázada 1300-1400 28
A középkori magyarországi irodalom felvirágzása és a latin nyelvű reneszánsz 1400-1541 50
Magyar nyelvű egyházi irodalom 51
Latin nyelvű egyházi irodalom 62
Latin nyelvű világi irodalom 64
Magyar nyelvű világi irodalom 84
Magyar reneszánsz 93
Az magyar népnek, ki ezt olvassa 1533-1566 94
Az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek 94
A hallás útján élvezett (szóbeli), zenével kísért költészet 100
Olvasmányok 115
A magyar reneszánsz fénykora 1567-1596 125
A magyar múlt felfedezése 125
A szórakoztató verses epika: szerelmes történetek 130
Az elbeszélő próza felé 134
Balassi Bálint költészete 147
"Ez világ mint egy kert, kit kőeső elvert" - későreneszánsz, manierizmus, a barokk itthoni előkészülete 1584-1641 179
Órák és labirintusok. Magyar próza a XVII. század elején: vallásos, tanító és elmélkedő irodalom 187
"Magyarország panasza." A harmincéves háború és hatása 196
Gondolatok a legfőbb jóról 200
A magyarországi latin nyelvű történeti irodalom az anyanyelvű reneszánsz és a reformáció idején 207
A magyar barokk 217
Zrínyi és a magyar barokk 219
Adriai tengernek szirénája 219
Zrínyi kortársai: "A magyar nép hármas jajja" 247
Az első magyar enciklopédia 251
A történelem mint színjáték. - A publicisztika felé 254
A költészet Zrínyi korában 258
Gyöngyösi és a magyar barokk 263
Az eposzi igényű barokk krónikásének: Gyöngyösi István 263
A líra tematikai gazdagodása 275
Kuruc költészet 280
Florentina, avagy a magyar színjáték rejtélye 284
A lélek békességéről. A Gyöngyösi-korabeli próza 287
Bethlen Miklós és az önéletrajzi formában jelentkező magyar regény (a magyar barokk fénykorának utolsó évei, 1700-1712) 291
A tizennyolcadik század küszöbén 291
Rákóczi kurucainak költészete 292
A krónika mint a regényes elbeszélés előkészítése 295
Az író élete mint művének témája: Bethlen Miklós 298
"Hogy ki ne kopnánk élő nyelvünkbül". A magyar késő barokk a XVIII. században 306
Daloskönyvek, adomák és tudós irodalom 306
Rákóczi Ferenc mint író 315
Önéletrajzi regények Bethlen Miklós modorában 320
Rokokó idill 325
Felvilágosodás és érzelmesség 331
Az írásból, olvasásból származott világosság 333
Bessenyei György társasága 333
József császár évtizedének magyar irodalma 348
Vigyázó szemünket Párizsra vetettük 362
Az utolsó testőr-költő 377
Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban 381
Vitéz útrakél 381
Kedv, remények, Lillák 384
Színjátékai 388
Csókok 391
Az időmérték klasszikus fegyelmétől a romantikáig 393
Forr a világ bús tengere, ó magyar 395
Magyar költészet a napóleoni háborúk idején 395
Berzsenyi 403
Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt 409
Kölcsey és a romantika 409
Játékszíni koszorú 419
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? 426
Élet és fantázia 435
A tizenkilencedik század költői. Reformkor, népiesség 441
Tanulságosat s gyönyörködtetőt egyszersmind nyújtani 443
Pest-Buda a reformkorban 443
A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely 449
A romantikus próza 455
"Uraim, le a kalapokkal!" 465
Reformok kora 474
A reformkori regény és színmű 474
Népies költészet 489
Petőfi Sándor költészete 493
Tóth Gáspár indítványa 493
Lírai életregény 498
Az apostoltól Segesvárig 515
II. kötet
Az önkényuralom kora 525
Forradalom után 527
Az irodalmi ellenállás 527
Az önkényuralom hétköznapjai 538
"Neved ki diccsel ejtené, nem él oly velszi bárd" 543
Arany 543
Tompa és Vajda 553
A dalidók költői 561
Ködképek a kedély láthatárán 564
Epikus próza 564
Kemény Zsigmond 569
Vágyálmok valósága 572
Jókai körül 577
A kétkedés mint a haladás feltétele 581
Kiegyezés után 591
Apák és fiú 593
A kiegyezés körül 593
A búcsúzó Arany 600
Toldi Miklós három arca 603
Szodoma 613
"A fiúk" 618
A múlt pátosza 631
"De a legszebb dal örökké általános emberi" 636
A világ a színpadon 636
"Kozmopolita költészet" 639
Századvég Magyarországon 651
A szépprózai elbeszélés diadalútja 653
A sajtó mint nagyhatalom 653
A nagy palóc 660
A nap lovagja 672
A magyar századvég prózaírói 678
"Bizonytalan költők vagyunk mi" 691
Kiss József tüzei 691
A századvég költői 693
A homályból 696
A századvég leányálmai 697
Irodalmi élet a századvégen 700
A milleniumi káprázatában 700
Folyóiratok, tudomány 704
A holnap hősei 711
Ady Endre 713
Új időnek új dalai 713
Ady - egyvégtében olvasva 718
A szerelmes Ady 732
Még egy szó közéleti lírájához 737
Magyarország a század elején 742
Az "U"-terv 742
Ady költő-kortársai 753
A szegény kisgyermek panaszai 767
"Harcom a harcod folytatása" 771
A mozgókép Babits költészetében 777
A prózaíró és műfordító Babits 779
A próza a huszadik század elején 782
A forradalom előkészítője 782
A Pál-utcai fiúktól a világ színpadáig 789
Szindbád elindul 794
Menekülés egy álomvilágba 797
A stílus mint öncél 799
Realizmus Móricz előtt és körül 803
Kötéltánc realitás és fantasztikum határán. A humorba oldott tragikum: Karinthy Frigyes 808
A magyar társadalom a magyar színpadon 809
Az irodalom mint tudomány 811
Elvégeztetett: de semmi nem tisztáztatott 812
Háborúk, forradalmak 818
Háború és irodalom 818
Írók a forradalomban 830
Béklyózott esztendők 835
A magyar romokon 834
Egy átmeneti korszak 834
Hangok a múltból 842
A háború már a tegnapé 846
De a háborút a jövő is rejti 851
Bús férfiak panaszai 854
Kritika és irodalom szövetsége 887
Az irodalmi szórakoztatóipar 890
Irodalmi élet 893
Három mérföldkő 900
Egy próféta Ninivében 900
A magvető 911
Szépség Koldusa 920
Íme, hát megleltem hazámat 936
Az értelem keresése 942
A "magyar író" fogalmának faji alapú szűkítése 942
Siker, érték, időeltolódás 945
Az irodalom története mint regény és esszé 984
Mi van jelen a múltból és a tegnapból? 983
Járkálj csak, halálraítélt 986
Véres panorámák tavaszán - 1945 994
Névmutató 997
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.