Magyar, 1956
Prodato!Fekete-fehér illusztrációkkal.
Illusztrálta:
Kass János
Különös - és félreértésekkel teljes - irodalmi hírnevet vívtak ki írójuknak a "Howardregények". Azaz pontosabban: ezek a nagyon mulatságos és nagyon népszerű írásművek szinte teljesen elfeledték magát az írót, Rejtő Jenőt, aki életének nem egészen harmincnyolc esztendeje alatt a legkülönbözőbb műfajokkal próbálkozott, míg végül a ponyvaregény álarcába rejtette egyéni bizarr, gyakorta gúnyos és csaknem mindig fanyar humorát, s nem érvényesülhetvén saját nevén, hirtelen fellobbanó és általában tévesen értékelt hazai hírnevet vívott ki egy kitalált angol névnek: P. Howardnak.
Rejtő Jenő 1905-ben született Budapesten és 1943 első napján ölte meg Jevdokóvó községben a voronyezsi tragédia hónapjának tömeggyilkos hidege, illetve a fasiszta embertelenség, amely meleg holmi nélkül hurcolta a halálhozó körülmények közé áldozatainak százezreit. Rejtő Jenő pedig élete végső négy esztendejében egyebet sem tett, mint hogy gúnyolódott az embertelenséggel és azokkal a halálos körülményekkel, amelyekbe ez a rettenetes évtized beleráncigálta az ártatlan embereket. A kortársak és a közvetlen utódok azután könnyfakadásig nevetve a howardi humoron, könnyedén odakönyvelték a ponyvairodalom leltárában ezeket az egyéni hangú , hol paródisztikus, hol irónikus írásokat, amelyek - ha esztétikánk és irodalomtörténetünk mindmáig nem is vette tudomásul - a magyar humoros irodalomnak jelentős értékei. Az a bizarr komikum, amely minálunk talán a Sipulusz-humoreszkekkel kezdődik, Heltai Jaguár-jával folytatódik, Rejtő Jenővel jutott el az imperializmus korának torzító tükréhez. S ugyanakkor a Howard-irodalom egy alantas ponyva műfajnak, az ún. "légiós-regény" -eknek maradandó paródiája lett.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
