Magyar, 1988
Prodato!Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
300 példányban jelent meg.
Életjel könyvek 39.
Rövid idő leforgása alatt immár másodszor nyújt át az olvasónak Kosztolányi Dezső levelezéséből összeállított, bevezetővel és magyarázó szöveggel ellátott könyvet Dér Zoltán, ismert hagyománykutatónk, a Kosztolányi-életmű szakavatott ismerője. A Levelek Kosztolányihoz című gyűjtemény után (ez a kötet azoknak a leveleknek a legértékesebb darabjait tartalmazza, amelyeket a költő kora jelentős íróitól, művészeitől és tudósaitól kapott), most a Kosztolányi család levelezéséből állított össze egy válogatást. Mégpedig a beavatott szakemberek és az átlagolvasó részéről egyaránt érdeklődésre számot tartó válogatást: az író és szülei között folyó levelezés nem kevesebb, mint 286 darabját. Ebből több mint félszáz Kosztolányi Dezső-levél, amelyet a szerző először publikál.
Időben ezek a levelek 1904. december 12-e és 1936. július 1-je között íródtak, átfogják tehát a költői pálya egészét, s így sok új és fontos adalékot kínálnak Kosztolányi Dezső életrajzához.
"... nincs magyar költő, aki szüleivel annyi éven át s olyan rendszeresen levelezett volna, mint Kosztolányi - írja Egy új életrajz elemei című kísérő tanulmányában Dér Zoltán. - Elképzelni is képtelenség, ábrándnak azonban fölvillanyozó, mi lenne, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany után maradt volna ránk ilyen levelezés! Vagy előkerülne hasonló például Balassi hagyatékából. Az ábránd képtelensége talán érzékelteti, milyen nyereség az, ami most nyilvánosságra kerül."
E példa nélküli gazdag gyűjtemény leveleinek eredetijét a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi, 1978 óta immár földolgozott állapotban. A gyűjtemény anyagából folyóiratokban, lapokban, korábban is megjelent már három közlemény, egyebek között Dér Zoltán gondozásában is, de közkinccsé, a Kosztolányi-életrajzban és -irodalomban eligazodni kívánó olvasó számára igazán hasznos útmutatóul csak így egymás mellé sorakoztatva, előszóval, jegyzetekkel és alapos eligazító tanulmánnyal ellátva, kötetbe rendezve válhatnak.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
