Magyar, 2000
Prodato!A mű eredeti címe:
Muzej bezuvjetne predaje
Fordította:
Radics Viktória
Eredeti megjelenés éve: 1998
A nemzetközi hírű és számos európai díjjal kitüntetett horvát írónő – ez a Susan Sontag szavaival „villámgyors reflexű … haragvó és bánatos… szeretni való” művész – megkapóan érzelmes „amatőr” gesztussal magát az elbeszélőt tette sajátos szerkezetű regényének hősévé. A száműzöttet, akinek emigránsléte nem valamiféle véletlenek véletlen következménye, hanem a sors.
Az emigránsnak nincs otthona, csak egy bőröndje, benne – a legszükségesebbek közt – néhány régi fényképpel. Az épp aktuális berlini, müncheni, New York-i életénél pedig fontosabb, hogy életrajza van. Az emigráns emlékszik, figyel, ír. Osztályozni próbálja a tárgyait, pontosan úgy, ahogy egy fiókra való régi fényképet szortírozna az ember. Az eltűnt évtizedek, egy szétmállott szülőföld szétguruló és soha többé egybe nem söpörhető lim-lomát. Kelet-közép-európai kacatokat. Életrajzokat. A szintén emigráns anyjáét, a barátnőit, a szerelmeiét. Ahogy egy futó lisszaboni kaland – a hervadó asszony és az aranyifjú gyanús románca – is végső soron belőlük építkezik.
Könyvének sajátosan tagolt szerkezetével Dubravka Ugrešic mintegy azt szemlélteti, hogy mesélni nehéz – és aztán mesél. Akárhogy is, de a töredékek megannyi pazarul megírt, kerekded novellaként is olvashatók. Fontos, hogy a könyvbeli képletes és valóságos múzeumokban (mint például a címben megidézett ex-kelet-berlini háborús múzeumban) nemcsak a metaforává lett ex-Jugoszlávia, hanem a magunk töredékeire is ráismerünk. De a legjobb történetek némelyikén angyalszárnyak suhannak át, és ezt szó szerint kell érteni.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
