Magyar, 2000
Prodato!Eredeti megjelenés éve: 1996
Moldova György témája ezúttal a „magyar tenger”, annak állapota, közvetlen környezete, a körülötte élők helyzete, kihasználóinak és kárvallottjainak mérlege, a rendszerváltozás hatásai ott lakókra és üdülőkre, foglalkoztatottságra és turisztikára, vállalkozásokra és rekreációra. A középpontban ezúttal azonban nem annyira a köznapi szereplők állnak, mint inkább a Balatonért felelős hivatalok (élükön a Balatoni Vízügyi Kirendeltséggel), valamint azok, akiknek – úgy látszik – az átlagembereknél több jogai vannak a tóhoz, annak szennyezéséhez, partjának kisajátításához, vizének egyéni célokat követő feltöltéséhez stb. A szociográfia – elődeihez hasonlóan – meglehetősen laza szerkezetű. Az író beszélget benne hivatalnokokkal és horgászokkal, a Balatonnál lakókkal és oda látogatókkal, fiatalokkal és öregekkel, rendőrökkel és „kártevőkkel”, önkormányzati funkcionáriusokkal és szakemberekkel, jogászokkal és pedagógusokkal. E beszélgetésekből, amelyeket a szerző nem is szándékozik rámenősen vezetni, ide-oda kanyarogva, témáról témára váltva bontakozik ki azután a Balaton és vidéke mai állapotának képe. Meglehetősen lesújtó a helyzetértékelés, a kötet nem egy riportja egyenesen vérlázító, a harc a Balatonért – úgy tűnik – csaknem reménytelen. Az egyetlen pozitívum, hogy még tart a küzdelem, vannak szívós, bátor, önfeláldozó harcosai (nagyobbrészt magukra hagyatva) a jó ügyeknek. A legfőbb baj – eltekintve a tudatos károkozástól – a privilegizált helyzetekkel való visszaélésektől (bár Moldova éppen nem tekint el ezektől), a könyv tanúsága szerint az érdekek sokszoros ellentmondásai, a szándékok és törekvések egymást kioltó volta. ; A korábbi nagy Moldova-riportok egyik legfőbb vonzereje a bátor szókimondás, a vélhetően megengedettnél mindig nagyobb nyíltság, a kimondhatatlan kimondása volt. Mára ez az előnye Moldovának elhalványult, megszűnt. Balaton-könyvét ennek ellenére is bizonnyal – sokan fogják keresni.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
