Magyar, 1999
Rezervisano!A szerző eredeti illusztrációival.
Részlet a könyvből: „Egy héttel ezelőtt még azt mondat nekem: – Kis kincsem, nagyon szeretlek. Olyan nagyon szeretlek, hogy éjjelenként riadtan felülök az ágyamban, a szívemre szorítom a kezem és belesuttogom az éjszakába a nevedet. A testem borzong, az ajkam reszket, a szemeim könnyekben fürdenek … kínomban kiharapom a csipkés vánkosomat … Másnap pedig egy olyan őrült pofont kapok az anyámtól, hogy csak úgy zúg tőle a fülem. Ezt mondta egy héttel ezelőtt. Arra is emlékszem, hogy végigsimítottam a hajamat és minden ok nélkül köhintettem egyet: – Oh, te kis szerelmes csacsi, hiszen tudhatod, hogy rám mindig számíthatsz. Igen, ezt mondtam. Ilyen szellemes voltam. És volt még egy előkelő hanyag mozdulatom is, – szinte elírhatatlan. Egy hétre rá megcsalt. Ez pedig most van. Most már mozoghatok, ahogy akarok. Rögtön vissza kellene menni hozzá. – Nem, édesem, nem békülök ki veled, csak azért jöttem vissza, mert az előbb elfelejtettem magyarázatot kérni arra vonatkozólag, hogy egy héttel ezelőtt még azt mondtad, hogy éjszaka riadtan suttogsz az ágyban, te… félkézzel fojtlak meg… Hol itt az összefüggés, bestia? … Hol az összefüggés? De nem fontos. Bele kell ebbe őrülni. Most mi lesz velem? Édes egyetlenem, miért tetted ezt velem? Itt ülök a Dome terrasszán egy csésze feketekávé előtt, undorító, fekete lötty, kedvem volna kivágni az egészet a bulvár Montparnasse-ra… Két héttel ezelőtt meg azt mondta: (Én mindenre emlékszem) – Úgy szeretlek, ahogy még senki se szeretett senkit a világon. Csak ezt ne mondta volna. Most mit csináljak ezzel a mondattal? Na és Philemon és Baucis? És Rakhel, aki hét évig szolgált azért a kutya férfiért és lépre csalták … a Leával … illetve … ja, igaz … pardon … Jákobbal történ … Tizennégy esztendeig szolgált a nőért … Ennyiével különbek a férfiak. De voltak nők is, akik kitartottak a szerelmükben. Ott van Baucis. Pedig bizonyára neki is voltak kísértései és ő sem volt fából … Na, igen, eleinte nem.”
Nova Irodalmi Intézet, 1936
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.