Magyar, 2004
Prodato!Fordította:
Miklós Katalin
Révbíró Tamás
1923. augusztus tizedikének forró délutánján az Ohio állambeli Dayton egyik szállodai szobájában Edgar Cayce, a híres amerikai látnok élete legmegrázóbb sokkjára ébredt hipnotikus álmából. Amikor ugyanis Cayce, a hithű, ortodox, protestáns visszahallotta saját, gyorsírója által feljegyzett szavait, egyre fokozódó rémülettel szerzett tudomást arról, hogy a reinkarnáció törvényét egyértemű nyomatékkal elvitathatatlan ténynek nevezte. Első ijedtségében azt hitte, hogy a gonosz erői hirtelenében megkaparintották s magatehetetlen eszközükké tették a tudatalattijában rejlő, tisztánlátó képességeket. Ekkor már húsz éve diagnosztizált és gyógyított hipnotikus álmában megjelenő úgynevezett „fizikai igazlátások” segítségével, de arra még sohasem kérték, hogy az okkultizmus tiltott területére merészkedjék. Amint azonban egyre több és több tapasztalatot szerzett kliensei előző életei és jelenlegi sorsa összefüggéseiről, kénytelen volt belátni, hogy a reinkarnáció valóban vitathatatlan tény. Ez a kötet húsz év igazlátásaiból közöl részleteket, amelyek nem annyira fizikai, mint inkább lelki, életvezetésbeli kérdésekkel foglalkoznak. Csupa mélyen gyökerező probléma kerül mikroszkóp alá annak fényében, amit Cayce az illető személynek a földön eltöltött előző életeiből származó „karmikus mintájának” nevezett. A léleknek az a feladata a földön, hogy egymást követő újraszületéseivel kiegyensúlyozza a pozitív és a negatív karmikus mintákat azáltal, hogy önző késztetéseit visszaszorítja, alkotó erőit pedig kibontakoztatja.
Ez a könyv egyszerű és közérthető nyelven ismertet néhányat a Cayce feljegyzésekben szereplő igazlátásokból. Különös és izgalmas történetek ezek: hozzásegíthetik az olvasót egy olyan gyakorlati életfilozófia elsajátításához, amely a „karmikus mintákkal” is számolva eligazít a mindennapi élet nehézségeiben.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
