Magyar, 1997
Életjel könyvek 70.
Bence Erika műítészi munkásságát a hazai és a magyarországi lapokban, folyóiratokban, időszaki kiadványokban kísérhettük figyelemmel az utóbbi esztendőkben, és elégedettséggel állapíthattuk meg, hogy írásaiban érdeklődésének széles köre elemzőkészségével és biztos megfogalmazású értékítéleteivel párosul.
A Könyvkereskedés egybegyűjtött munkái tematikus és műfaji gazdaságukkal nem csupán a kiforrott kritikust mutatják fel, hanem egy, az irodalomelmélet és -történet tudományos módszereiben járatos, szemléletében kiforrott, érdeklődésében sokoldalú, jó tollú szerzőt állítanak a közép-európai jelenünk irodalmi lecsapódása iránt érdeklődő olvasó (és szakember) elé.
Esszéinek, tanulmányainak és bírálatainak központi témája, egyben szemléletének lényegi meghatározója is, a mai közép-kelet-európai irodalom összehasonlító-értelmező elemzése Mrozek, Hrabal, Konrád György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Brasnyó István, Kontra Ferenc, Szathmári István és mások művein keresztül.
Művében alaposan körbejárja a modern magyar irodalom azonosítható jelenségeit, a jugoszláviai magyar próza legjelentősebb alkotásait és számba veszi az irodalomelmélet hazai művelőinek könyveit is.
Bence Erika Könyvkereskedés című munkája az 1980-as és 90-es évek magyar irodalma értelmezésének megkerülhetetlenül fontos kézikönyve lesz.
Bence Erika írásai magukon viselik az eszmélkedő kritikus minden erényét: nyílt, őszinte, lelkes. Ami viszont mindennél fontosabb: érti és érzi az irodalmat, s ezt közölni is tudja, vannak gondolatai és van stílusa.
A Könyvkereskedés első fejezetébe (Könyvvilág) sorolt dolgozatok az irodalmi témákkal s ezek megformálásával való találkozás örömét és naivságát egyaránt példázzák. S ha valaki munkáinak első kéziratát állítja össze, nyújtja be kiadásra, akkor ez természetes, semmiképpen sem elítélendő. Sőt, ha nem lenne a szónak pejoratív jelentése is, nyugodt szívvel azt mondanám, ez bájos. Persze a jelenség rokonszenvessége mellett ott áll a sokfelé figyelés ténye, a boldog keresés szépsége.
Kritikáit, könyvismertetőit a szerző több csoportba, alcím alá sorolja. A kritika: magatartás című mű részben a vajdasági magyar kritika- és tanulmányírás néhány könyvét vizsgálja példás fegyelemmel, s hozza közelebb az olvasóhoz. A tömb másik három fejezetének kötőanyaga tematikai; a tartalmi hovatartozás ténye formálja őket.
A jó irodalom nélkülözhetetlen követelménye között a jó kritika, a szempontokkal rendelkező, határozott, a szubjektív keretek között maximálisan objektív kritika, amely megmutat, eligazít. Emlékezzünk csak, hogyan és miért sürgették a magyar kritikát Bessenyei Györgyről Kölcsey Ferenczen, Bajza Józsefen át Arany Jánosig s napjainkig mindazok, akik tudták, hogy a kritika egy irodalom nagykorúságának fokmérője.
Különösen fontossá teszi Bence Erika kritikáinak megjelenését, hogy így a kritikus kap alkalmat pályája alakulásának bemutatására, áttekintésére, ami nélkül aligha képzelhető el egységes fejlődés. Könyvek nélkül a kritikusi jelenlét sem kellő mértékben súlyos, nem nyilvánvaló s nem maradandó. Ezért is támogatni kell a kritikusok írásaiból készült válogatások megjelentetését.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
