Magyar, 2003
Lovas István politológusi, közírói habitusát úgy jellemezhetnénk, hogy ő az, aki szenvedélyesen törekszik az igazság kimondására, egyben a jobbközép publicistákat is megjelentető Kairosz Kiadó legnépszerűbb szerzője. Lovas minden rövid pamfletjét és nagy ívű tanulmányát cáfolhatatlan tényekkel és imponáló filológiai apparátussal támasztja alá. E módszerrel dolgozik Kettős mércével című új kötetében is, amely a Magyar Demokratában, a Magyar Nemzetben megjelent, illetve a Vasárnapi Újságban elhangzott publicisztikai írásait gyűjti össze.
A könyv borítója épp oly provokatív, mint a tartalma. De – és máris itt az első csavar – a borító és a tartalom is „eurokonform”, noha a hátsó borítón a duce látható, négy pozícióban. Csakhogy olyan borospalackokon, amelyeket Olaszország-szerte árulnak. Erről a jelenségről szól Lovas István „Nyílt levél” sorozata Bárándy Péter igazságügy-miniszterhez.
Amilyen nagy örömet okoznak Lovas eddigi, százötvenezret meghaladó számban megjelent kötetei saját táborának, olyan, szinte nem emberi léptékű gyűlöletet váltanak ki az ellentáborból. Nem véletlenül. Nem találnak fogást rajta. Lovas István csupán abban az egyben tekinthető szélsőségesnek, hogy ő a demokrácia „ultrája”, annak szélsőséges megvalósítására törekedik írásában. A kettős mérce elleni küzdelem következetes gondolkodója, ebben a tekintetben egyetlen lehetőséget sem hagy ki. Ars poeticája a Kettős mércével című könyv egyik esszéjének címe is lehetne: „Ti gerillaháborúztok, mi behúzzuk a farkunkat?”
Cikkei, levelei, rádiós jegyzetei megannyi telitalálat, szóljon az akár a nankingi holokausztot relativizálni akarókról, akár megdöbbentő kambodzsai élményeiről, akár az MTI jelenlegi vezérigazgatójáról.
Lovas Istvánnak, aki noha publicisztikát művel, eddig is számtalan tényfeltáró cikket közölt: kezdve a médiában eluralkodott Aczél/Acsádi Endre „háttérfoglalkozásának” felfedésétől Konrád György és elrejtett kézirata igaz történetének szenzációs leleplezéséig. Egy biztos, legújabb könyve – hasonlóan a Népirtások a XX. században című lexikonához és nyolc publicisztikai kötetéhez – tovább növeli népszerűségét rajongói körében és „elátkozott státusát” ellenségei táborában.
(Lovas István az ünnepi könyvhéten, szombaton 18 órakor dedikálja új könyvét és valamennyi korábbi kötetét a Kairosz Kiadó sátrában, a Vörösmarty téren.)
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
