Magyar, 1983
Würtz Ádám illusztrációval.
A G. A. úr X.-ben utópikus vagy inkább antiutópikus regény: egy soha nem volt világ kísértetiesen eleven leírása. A regény kerete szerint G. A., az író ifjúkori barátja, egy hosszú utazás végén jut el X. városába, majd az ottani életről, tapasztalatairól, elmélkedéseiről készült följegyzéseit az íróra hagyományozza. E fantasztikus városnak, ahova G. A. végeláthatatlan ócskavastelepeken átvergődve érkezik, különös törvényei vannak, élete mintegy fonákja a mi világunknak – avagy éppen veszedelmes lehetőségek képzeletben átélt megvalósulása volna? Déry Tibor költői részletekben és filozófiai gondolatokban gazdag regénye fordulatos, ironikus történetének tükrében szabadság és rend dialektikáját kutatja. A kiközösítő látszat szerint Ambrus milánói püspök életrajza – valójában áltörténelmi regény és példázat. Déry Tibor csak azért használja a történelmi és mondai adatokat, hogy elrugaszkodva tőlük, a szent életű püspök sorsába ne lásson mást, mint nagyszerű lehetőséget egyén és közösség, tömeg és hatalom, hit és kétely örök és mindig új kérdéseinek megfogalmazására. Ahogy a regény angol kiadásának előszavában írja: „A magam legendája ez a nagy egyházatyáról, a kiváló teológusról, költőről, zeneszerzőről, az aranyszájú szónokról, a korai középkor egyik legnagyobb politikusáról. Minthogy megbízható adatok szerint sok csodát is tett, ezeket is beiktattam a történelmi adatok közé. Természetesen mindvégig abban a naiv hitben, hogy emberismeretem megbízhatóbb azoknál a költői látomásoknál, amelyeket többi kommentátora fejtett le Ambrus alakjáról. Sajnos, azzal a gyanúpörrel élek, hogy két fő ihletőm, Gibbon és F. Homes Dudden, könyvem olvastán fölvonták volna a szemöldöküket.”
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
