Magyar
Prodato!Nyolcévi csendes-óceáni hajózás a "Tolna" yachton
55. fekete-fehér képpel és egy kihajtható térképpel illusztrálva.
Mintegy nyolc évre terjedő, épp oly érdekes, mint veszedelmekkel teljes utazást tett meg a bátor és vállalkozó szellemű magyar főúr, gróf Festetics Rudolf az 1893–1902-ig terjedő időszakban. Óceánia sziget-csoportjait kutatta és írta le az erre a célra épült „Tolna” nevű, 76 tonnás, két árbócos vitorlás hajóján; útjára felesége is elkisérte.
Az utazásról Festetics Rudolf francia nyelven írt beszámolót. A korabeli lapok így méltattak a könyvet.
„Ez a vállalkozás részben felfedezési utazás számba is mehet, mert a bejárt szigetek közül sok nagyon is félreesik a kereskedelmi hajók rendes járásából s így alig fordul ott meg művelt ember, minél fogva a szigetek egyrésze jóformán ismeretlen. A benszülöttek több helyen teljesen vad állapotban élnek, mint hajdan a kőkorszaki népek, s az emberevés is széltére szokásban van még náluk.”
A könyvből megtudhatjuk: már útja kezdetén komoly veszély fenyegette az utazó felfedezőt, mert csakhamar kitűnt, hogy felfogadott matrózai tengeri rablók voltak, akik arra esküdtek össze, hogy a grófot és nejét valamely puszta szigeten kiteszik, a „Tolná”-t pedig mint kalózhajót használják. Az összeesküvés még időben lelepleződött, a személyzetet sikerült kicserélni.
A szigetek közötti kalandozás aztán évekig tartott. Festetics megdöbbentő részletességgel számol be az ott élő emberek – ahogy ő is sokszor mondja: vademberek – szokásairól. Ma úgy fogalmaznánk: kultúrájáról. Az egész azért érdekes most is, mert a szerző igyekezett levetközni előítéleteit, és nem a fehér ember civilizációs gőgjével közeledik a szigetlakókhoz. Képes arra, hogy részt vegyen embervadászaton, végignézzen kannibál lakomát, és mindezekről érdekesen, de ne naturálisan írjon az európai olvasónak.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
