Magyar, 1968
Huszonöt éve, hogy a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és Partizánosztagok különböző alakulataiból átvezényelt magyar nemzetiségű harcosokból Szlavóniában megalakult a „Petőfi Sándor” zászlóalj, s huszonnégy éve, hogy ez a harci egység mintegy ezer bácskai magyar önkéntessel kiegészült, s együttesen megalakították a Petőfi-brigádot, amely a XVI. vajdasági hadosztály XV. brigádjaként írta be nevét a Jugoszlávia felszabadításáért vívott dicsőséges harc történetének lapjaira. "Ezzel a harcával, valamint a szocialista társadalom építésében való részvételével a jugoszláviai magyarság – mint Kosta Nadj hadseregtábornok írja – „a Jugoszláv Kommunista Párt és Tito elvtárs politikai irányvonalának helyességét bizonyítja, miszerint a harcokban és az építőmunkákban kivívott győzelmek és sikerek legfőbb záloga a népek és nemzetiségek testvérisége és egysége”.
Immár negyed század választ el bennünket a zászlóalj megalakulásának történelmi napjaitól, s valóban végső ideje, hogy így, írásos formában, könyv alakban is megörökítsük a jugoszláviai magyarság hősi helytállását, dicsőséges harcát országunk szocialista átalakulásáért. Negyed század épp elegendő ahhoz, hogy az emlékek és élmények egyéni színezete megfakuljon s a személyes visszaemlékezések is a tárgyilagosság higgadtabb hangján szólhassanak. Baki Ferenc, a zászlóalj ellátási felelőse, majd a brigád politikai biztosának helyettese, aki részt vett az alakulat minden fontosabb harci vállalkozásában, s vezető beosztásánál fogva az eseményeket, harci feladatokat nagyobb összefüggésekben is áttekinthette, most arra a feladatra is vállalkozott, hogy személyes emlékeinek építőköveiből és a fáradságos gyűjtőmunkával összehordott dokumentum-anyagból összerakja a „Petőfi Sándor” zászlóalj és a Petőfi-brigád krónikáját, hiteles történetét, talán az utolsó pillanatban, amikor még a legfontosabb „kútfők”, maguk a résztvevők vallomásra bírhatók.
Baki Ferenc igen jó ötlettel a közvetlen, személyes elbeszélés, első személyben való közlés formáját választotta, amiben az a szerencsés véletlen is segítségére volt, hogy teljes egészében megmaradt a feleségével folytatott levelezése a háborús évekből. Ily módon sikerült elkerülnie a hasonló vállalkozások leggyakoribb buktatóját, az emelkedett, patetikus hangot, s az eseményeket emberközelbe hozni, száraz hadtudományi értekezés helyett eleven, élvezetes, olvasmányos könyvet írni e háborús témáról.
Baki Ferenc minden részletre kiterjedő tájékozottságát, alapos anyagismeretét és állhatatos gyűjtőmunkáját Vébel Lajos újságíró, a brigád volt harcosa és egyik haditudósítója szerencsés kézzel egészítette ki s formálta e nyersanyagot csaknem regényesen izgalmas olvasmánnyá. Kettejük érdeme, hogy a jugoszláviai magyaság e történelmi jelentőségű vállalkozásának negyed század után kőbe vésett emlékművekkel egyenértékű s a vállalkozáshoz méltó újabb emlékművet állíthatunk.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.