Magyar, 1955
900 példányban jelent meg.
Német nyelvű előszóval és tartalomjegyzékkel.
Könyvünkben a formában első és úttörő munkának tekinthető. Tartalmazza mindazoknak az önállóan megjelent, valamint folyóiratokban, évkönyvekben és egyéb időszaki kiadványokban közzétett művészettörténeti tanulmányoknak és közleményeknek a címjegyzékét, melyek a 18. századtól az 1954. év végéig nyomtatásban vagy más sokszorosításban megjelentek. Nem öleli fel az egyetemes művészettörténete,hanem címének megfelelően csak a magyar művészettörténet irodalmát dolgozza fel, ide értve azokat a külföldi vonatkozásokat is, amelyek kapcsolatban vannak a magyar művészet történetével. A könyv címében levő "irodalom" szó a gyűjtött anyag minőségi értékelésére utal: a címszavak összeállításánál a teljességre-törekvés érdekében nagyon tágan értelmeztük ugyan az irodalmi igényt, és ennek alsó határát elég alacsony fokban állapítottuk meg, de mégis figyelmen kívül kellett hagynunk azokat az egészen jelentéktelen közleményeket, melyek még ezt a fokot sem érték el. A napilapokban megjelent cikkek feldolgozásától egyelőre el kellett állnunk, részben kiadási nehézségek miatt, részben mert a napilapok idevonatkozó anyagának teljes feldolgozása még további évekkel halasztotta volna el munkánk közzétételét. Mérlegeltük itt azt a tényt is, hogy a jelentősebb, igényesebb, fontosabb tanulmányok és cikkek általában nem napilapokban jelentek és jelennek meg. Mindazonáltal a lehető teljességre való törekvés érdekében feldolgoztuk a vezető budapesti napilapokat, különös tekintettel az 1919. évi proletárdiktatúra idején megjelent újságokra és a vezető napilapok ünnepi különszámaira. A napilapok bibliográfiai anyagának összegyűjtéséről és közzétételéről természetesen nem mondunk le és hisszük, hogy az e könyv következő köteteként egy-két éven belül kiadásra is kerül.
Bibliográfiánk nem lexikon és nem topográfia, tehát nem tartalmazza minden művész minden adatát, sem pedig a műemlékek teljes jegyzékét, hanem csak a reájuk vonatkozó szakirodalmi közléseket. célja a teljességre-törekvés mellett a könnyű áttekinthetőség és kezelhetőség. A huszonhétezret meghaladó címszó-anyagot minél világosabban, használhatóbban kívánja a kutató vagy érdeklődő elé tárni, ezért nem a szerzők gépies abc-rendjében hozza az anyagot, hanem több fejezetre, számos alfejezetre tagozódik, és ahol szükséges, még további kisebb részekre való tagolással könnyíti meg a keresés munkáját. A kutatónak először a Tartalomjegyzéket kell átnéznie, tájékozódnia kell az anyag egészéről, de célravezető lehet a szerzők és művészek betűsoros regiszteréből való kiindulás is. Minden címszó csak egyszer szerepel a könyvben - ott, ahová szakszempontból leginkább tartozik. Van természetesen sok olyan címszó, amely tartalmánál fogva több helyre is besorolható. ezeket mindazokban a fejezetekben keresni kell, amelyek a kutatás szempontjából tekintetbe jöhetnek. A címszavak sorszámozása gyakorlati szempontból nem bizonyult célravezetőnek, ezért mellőztük. A könyv megfelelőlapszámát feltüntető szerző- és művészregiszter könnyebbé és gyorsabbá teszi a keresés munkáját, mint a nehézkes, sokezer számot felölelő sorszámozás tenné, amellett nem duzzasztja meg feleslegesen a könyv terjedelmét.
Tartalom
Előszó 11
Rövidítések 22
Egyetemes művészet. Múzeumok, műemlékek
A művészetről általában 25
Esztétika. Művészetelmélet. Kritika 37
Vegyes tárgyú publikációk. Bibliográfiák 40
A művészetek története 53
Építészet, szobrászat, festészet általában 64
Múzeumok. Múzeológia. Múzeumi kiállítások. 67
Műemlékvédelem. 85
Művészeti élet
Művészetpolitika 88
Marxizmus-leninizmus. Szocialista realizmus 90
Művészeti nevelés 93
Művésztelepek. Festőiskolák 99
Művészeti egyesületek 101
Gyűjtők. Magángyűjtemények 106
Művészettörténészek. Művészeti írók 111
Egyéb tárgykörök
Várak. Kastélyok 115
Színházművészet. Színházépítés 121
Kertművészet 123
Temetőművészet 124
Miniatúra 126
Egyházművészet 129
Szárnyasoltárok 134
Művészeti technikák. Hamisítások 135
Magyar művészet a XVIII. század végéig
A honfoglalástól a XIII. század végéig
Általános rész 138
Építészet 139
Szobrászat 142
Festészet 143
Ötvösség. Műipar 144
XIV. század
Általános rész 146
Építészet 146
Szobrászat 146
Festészet 147
Ötvösség. Műipar 148
XV. század
Általános rész 148
Építészet 149
Szobrászat 151
Festészet 151
Ötvösség. Műipar 152
XVI. század
Általános rész 154
Építészet 154
Szobrászat 154
Festészet és grafika 155
Ötvösség. Műipar 156
XVII. század
Általános rész 157
Építészet 157
Szobrászat 158
Festészet 161
XVIII. század
Általános rész 161
Építészet 162
Szobrászat 164
Festészet 165
Ötvösség. Műipar 169
Magyar művészet a XIX-XX. században
A XIX. század első fele
Általános rész 170
Építészet 171
Szobrászat 174
Festészet és grafika 190
A XIX. század második fele
Építészet. Vegyes cikkek 192
Szobrászat 199
Festészet és grafika 206
A XIX-XX. száazdforduló
Építészet 230
Szobrászat 233
Festészet és grafika 237
XX. század
Építészet 254
Szobrászat 278
Festészet 289
Grafika. Grafikai kiállítások 311
Kiállításismertetések 1830-1954 321
Külföldi művészeti változások
Amerika (Észak- és Dél-Amerika) 384
Anglia 385
Ausztria 386
Bulgária. Görögország 389
Csehszlovákia 390
Franciaország 393
Jugoszlávia 400
Kína. Japán. India. Egyéb kelet 401
Lengyelország 403
Németalföld. Belgium. Hollandia 404
Németország 407
Olaszország 414
Románia
Általános rész 425
Erdély 426
Skandináv államok 446
Spanyolország 447
Svájc 448
Szovjetunió. Oroszország 449
Törökország 452
Helytörténet (A helynevek betűrendjében) 452
Iparművészet
Általános rész. Vegyesek 507
Ötvösség. Ékszer. Zománc. Fegyver. Óra. Harang. 517
Plakett. Érem. Pénz. Pecsét 524
Textil. Hímzés. Gobelin. Szőnyeg. Viselet 528
Keramika. Porcelán. Üveg 533
Berendezés. Bútor. Fafaragás. Lakásművészet 538
Könyvkötés 542
Címerek. Heraldika. 544
Iparművészeti oktatás, nevelés 544
Iparművészeti kiállítások 545
Szerzők betűrendes névmutatója 551
Művészek betűrendes névmutatója 589
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.