Magyar, 1975
Rezervisano!Dokumentumriport a szabadkai munkásmozgalomról.
Életjel Könyvek: 9
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
300 példányban jelent meg.
„A »szabadkai műfaj« egyik legerősebb és főművelője, Petkovics Kálmán, új lépést tett a munkásmozgalmi dokumentumriport terén – éspedig a szaktörténelem felé irányulóan, habár odáig nem kívánt eljutni, és így nem is jutott el. Ezt már írói temperamentuma és stílusa sem engedte meg. Az embert, az egyént és személyiséget most is szívesebben láttatja az általános történéseknél, habár a történelmi-társadalmi helyzetet most is mindig megrajzolja – persze lehetőleg csupán mint az egyéni mozgások alapját" – írja egyebek között Petkovics Kálmánnak erről a művéről az egyik recenzens. És valóban, bár a mű címe A kérdőjeles ember, tulajdonképpeni tárgya nem ez a Kérdőjeles Ember, hanem sokkal több annál. A temetŐcsősz – rikkancs – forradalmár Rigó János alakja inkább csak arra szolgál, hogy valami élő vázat adjon a tulajdonképpeni mondanivalónak. Az egyébként is a szövegben ritkán jelentkező, a körülmények faragta forradalmár alakja mögött ugyanis az egyéni sorsnál sokkal élesebben rajzolódik ki a századvég, azaz egy olyan korszak Szabadkájának története, amelyre döntő hatást gyakorolt a munkásmozgalom első szervezett jelentkezése. Régi levéltári okmányokból és régi újságokból bontakozik ki a Mukicsok és Mamuzicok egy évszázad előtti Szabadkája, éspedig nem is elszigetelten, szigorúan egy város szűk kereteibe szorítva, hanem szélesre tárulva, mert Petkovics Kálmán a helyi történéseket mindig is igyekszik szervesen beleágyazni a környezet, az ország, a kiegyezés utáni monarchia mindennapjaiba, az egyetemes problémákba és gondokba. Nyugodtan elmondhatjuk: A kérdőjeles ember Szabadka város története egy fejezetének nemcsak alapos, de az adathalmazon túl az írói képzelőerő segítségével még fokozottabban elmélyített, életesebbé, plasztikusabbá tett képe. Ez a kép méltán beleillik abba a kiterjedt munkába is, amely az utóbbi időben indult meg Szabadkán a város Iványi utáni újabb monográfiájának kidolgozása érdekében. A mű mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb alapról lehessen elindulni a monográfia mindent egybefogó szintézise felé.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
